Közalkalmazottak összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
Részlet a válaszából: […] ...írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. Sem engedélyezési, sem bejelentési kötelezettség nem terheli a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Közalkalmazott "másodállása"

Kérdés: Közalkalmazott vállalhat-e másodállást?
Részlet a válaszából: […] ...nem kezdeményezhető (Kjt. 43. §). Nem kell engedélyeztetni, csak írásban bejelenteni a munkaidőt nem érintő másodállást. Bejelentési kötelezettség sem terheli a közalkalmazottat egyes sajátos, a munkaidőt szintén nem érintő munkavégzések esetén: ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Közalkalmazotti összeférhetetlenség

Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munka­adónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).
Részlet a válaszából: […] ...írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. Sem engedélyezési, sem bejelentési kötelezettség nem terheli a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Idénymunkás bére, szabadsága és bejelentése

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen időszakon belül az idénymunkás foglalkoztatásának közterheire az Eft. kedvezményes szabályai vonatkoznak, tehát a munkaviszony a bejelentési kötelezettség teljesítésével keletkezik [Eft. 3. § (1) bekezdés], a fizetendő egységes közteher mértéke pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkáltatói hozzájárulás másik munkaviszony létesítéséhez

Kérdés: Egyesített szociális intézmény munkavállalója vagyok mint szociális gondozó és ápoló. Munkaidőm 7-től 15 óráig tart. 15 óra után másik munkát szeretnék vállalni, mely során ugyanazokat a feladatokat végezném, mint jelenlegi munkahelyemen, csak másik cégnél. Ehhez szükséges-e a munkáltatómtól engedélyt kérni? Fennállhat-e összeférhetetlenség, ugyanis a fennálló munkahelyemen a kliensek fizetnek a szolgáltatásért a munkáltatómnak, míg a létesítendő munkáltatónál mindez ingyenes.
Részlet a válaszából: […] ...(2)bek., 3. § (5) bek.]. Ezért munkaviszony esetén engedélyt nem kell kérnie a munkavállalónakmás munkaviszony létesítéséhez, de bejelentési kötelezettsége van amunkáltatója felé. Ha pedig a munkáltató akként ítéli meg, hogy ezveszélyeztetné gazdasági érdekeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése

Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...– akkoris nyújtható támogatás, ha a munkáltatóval szemben az alkalmi munkavállalóikönyvvel történő foglalkoztatással kapcsolatosan a bejelentési kötelezettségelmulasztása miatt kiszabtak ugyan munkaügyi vagy mulasztási bírságot, de amunkáltató teljesítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Álláskereső foglalkoztatása a járadék folyósítása alatt

Kérdés: Cégünk alkalmi jelleggel, elsősorban a nyári szabadságolás során kieső munkavállalók helyettesítésére álláskeresőket foglalkoztatna. Van-e lehetőség az álláskeresők foglalkoztatására oly módon, hogy ne veszítsék el a részükre folyósított álláskeresési járadékot? Milyen jogviszony keretében történhet jogszerűen az álláskeresők foglalkoztatása?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 25. §-ának (5) bekezdése szerint a nyilvántartásbavett álláskereső foglalkoztatható a megfelelő munkahelyre meghatározott Flt.szerinti kritériumnak megfelelő, rövid időtartamú – legfeljebb kilencven napigtartó – munkalehetőség keretében. Ezt a kilencvennapos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.