11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Egy munkáltatói jogot gyakorló vezető az áruházvezetők felé azt kommunikálta, hogy az igényelt munkaidő-kedvezményt nem kell biztosítani akkor sem, ha írásos kikérő szól a tagság vagy a tisztségviselő nevére, mert az csak adható. Álláspontunk szerint a munkáltató téved, kérjük állásfoglalásukat a kérdésben!
2. cikk / 11 Vezetők – a jogviszonyváltás után
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
3. cikk / 11 Kettős állampolgár magyar munkáltatónál – a foglalkoztatásához vezető út
Kérdés: Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?
4. cikk / 11 Autómentő munkaideje
Kérdés: Ha tűzoltóság mellett másodállásban autómentő tevékenységet akarok folytatni, mennyit dolgozhatok? Foglalkoztathatok így egy másik sofőrt magam helyett, ha ő napi 8 órát dolgozik egy egyéb cégnél?
A tűzoltók a Hszt. hatálya alatt állnak. A Hszt. 109. §-a értelmében a szolgálati jogviszony melletti további jogviszony létesítése, tevékenység folytatása az összeférhetetlenségi szabályok megtartásával történhet. A hivatásos állomány tagja általános szabály szerint csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét. Engedély nélkül csak bejelentéshez kötött a szolgálati időn kívüli
A tűzoltók a Hszt. hatálya alatt állnak. A Hszt. 109. §-a értelmében a szolgálati jogviszony melletti további jogviszony létesítése, tevékenység folytatása az összeférhetetlenségi szabályok megtartásával történhet. A hivatásos állomány tagja általános szabály szerint csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét. Engedély nélkül csak bejelentéshez kötött a szolgálati időn kívüli
5. cikk / 11 Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél
Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
6. cikk / 11 Nemdohányzók védelme
Kérdés: Egy könyvelőirodában dolgozom, ahol eddig csak a kertben lehetett dohányozni. Ezen a főnöknőm 2015 májusától változtatott, most már az irodai szobájában dohányzik, ahova a többi dohányos kolléganőt is behívja. A szoba résein csak úgy árad ki a cigarettafüst. Többszöri kérésemre sem hajlandó az irodában való dohányzást abbahagyni. Asztmás vagyok, és 3 hónapja olyan súlyosan romlott az állapotom, hogy kórházba is kerültem miatta. A válasza az, hogy elege van a hisztiből, ha nem tetszik, el lehet menni. 17 éve dolgozom a cégnél, nem tudom, mitévő legyek, mik a jogaim és mit tehet meg a munkáltató? Mit tehetnék ebben az ügyben?
7. cikk / 11 Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre
Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
8. cikk / 11 Munkaviszony megszüntetése – egyéni vállalkozó bejelentkezése
Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
9. cikk / 11 Készpénz – kitiltható a munkahelyről?
Kérdés: A munkavállalóink több esetben arról panaszkodtak, hogy az öltözőszekrényeikből valaki elvitte a magukkal hozott pénzüket. Tettünk ugyan feljelentést, de nem derült ki, hogy ki volt a tettes. A kárfelelősség kiküszöbölése érdekében hoztunk egy olyan vezetői döntést, hogy a munkavállalóknak tilos magukkal hozniuk készpénzt a munkahelyre, illetve ha megteszik, akkor azért a munkáltató felelősséget nem vállal. Egy legutóbbi lopás után mégis kaptunk egy felszólítást az egyik munkavállaló ügyvédjétől, hogy fizessünk meg 25 000 Ft kártérítést a munkavállaló eltűnt tárcája miatt. Jogos ez a követelés?
10. cikk / 11 Munkahelyre bevitt dologban okozott kár
Kérdés: A cégünknél van egy lista, amely feltünteti, hogy milyen dolgokat tilos az üzem területére behozni, illetve milyen dolgokat kell kötelezően az öltözőben hagyni. A lista a bejárat mellett van közzétéve, és a végén szerepel egy tájékoztatás, hogy amennyiben a listán nem szereplő dolgot kíván valaki behozni, akkor annak feltételeiről meg kell kérdeznie a műszakvezetőt. Egyik munkavállalónk egy nagy értékű mini-DVD-lejátszót hozott be, ami a listán nem volt feltüntetve, de nem jelezte, hogy nála ilyen van. Hazafelé menet a lépcsőn megcsúszott, elesett, és a hátizsákjában levő gépezet összetört. Most követeli a lejátszó árát. Jól gondoljuk, hogy ezt nem vagyunk kötelesek kifizetni neki?