Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet a válaszából: […] ...vannak. Négy órát meghaladó tartamú készenlét a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása; baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása; továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Diszpécserek munkaideje

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...tartamú (14 órás) rendelkezésre állás csaka) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbác) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

"Fizetett ünnep" és munkaszüneti napi keresőképtelenség havibéres munkavállalók esetében

Kérdés: Havibéres, általános munkarend szerint dolgozó munkavállaló részére hogyan kell a bérét számolni? Van-e "fizetett ünnep"? Ha például 2013. augusztus 26-tól keresőképtelen, táppénzre jogosult, akkor a hónap többi részére hogyan kell számfejteni a bérét? 22 az osztószám, és 16 munkanapot + 1 fizetett ünnepet kell számfejteni, vagy 21 az osztószám, és csak 16 munkanap van? Munkaszüneti nap miatt betegszabadság vagy fizetett ünnep, vagy egyik sem jár? Ha augusztus 7-től keresőképtelen, és még 15 nap betegszabadságra jogosult, mikortól lesz táppénzre jogosult (28 vagy 29)? Kell-e augusztus 20-ra valamit fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...díj 70%-os összegével. Egyik esetben sem jár távolléti díj, ha a munkavállaló keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül [Mt. 146. § (4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére- ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Osztott munkaidő-beosztás – a munkaidő kérdéses megszakítása

Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?
Részlet a válaszából: […] ...azonban csak akkor rendelhet el ügyeletet, ha az a társadalmiközszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítására,baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testiépséget fenyegető veszély megelőzésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.