Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

Kérdés: A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik annak meghatározására, így pontosan mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak az Mt. 51. §-ának (5) bekezdésében meghatározott észszerű alkalmazkodás vonatkozásában, ha a munkavállaló keresőképes, de egészségileg alkalmatlan? A pótszabadságnál meghatározott fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülő személyi kört kell ebben az esetben is figyelembe venni? Pontosan miből vezethető az le, hogy a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége lenne a fogyatékos munkavállaló esetében az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelve, abban az esetben, ha munkavállaló keresőképes, de nem alkalmas az adott munkakör betöltésére? Csak a bírói gyakorlatból? Amennyiben megváltozott munkaképességű és például fogyatékossági támogatásban is részesülő munkavállaló esetében előáll az az állapot, hogy keresőképes, de foglalkozás-egészségügyi szempontból a (segédmunkás) munkakörének betöltésére alkalmatlan, és nincs a munkáltatónál olyan munkakör, amely számára ennél egyszerűbb/könnyebb feladatokat foglalna magában, akkor ez már eredményezheti azt, hogy Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettség nem terheli a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlő szerepvállalását a szakmai életben, és ez a korlátozottság hosszan tartó. Ez a korlátozottság nemcsak veleszületett vagy balesetből eredő lehet, hanem magában foglalja az orvos által gyógyíthatónak, illetve gyógyíthatatlannak minősített betegség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként szünetel, azaz, az egészségbiztosítás ellátásaira nem jogosult. Így a sztrájkban való részvétel idejére táppénz vagy baleseti ellátás nem folyósítható, az e napon bekövetkező baleset – aktív biztosítási jogviszony hiányában – nem minősülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Napidíj külföldi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló külföldön kórházba kerül a saját hibájából, jár-e neki a külföldi napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...55. § (1) bek. a) pont]. Ettől csak a betegszabadság intézménye tér el, mivel a betegség miatti keresőképtelenség – ha az nem üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint veszélyeztetett várandósság miatti – tartamára a távolléti díj 70%-át mint munkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés is kizárólag a rendesmunkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, továbbá baleset,elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épségetfenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Lerobbant vállalati busz – jár-e bér a munkavégzésből kiesett időre?

Kérdés: Ha munkavállalóink külső körülmény (időjárás, baleset) miatt nem tudnak időben beérni a munkahelyre, távollétük igazolt távollétnek minősül? Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató biztosít autóbuszt a szállításukra, de az autóbusz meghibásodása miatt késnek a munkavállalók (például külső építkezések helyszínéről)?
Részlet a válaszából: […] ...később a munkavállalók a munkahelyükre – így például valamilyentermészeti ok (jellemzően hóesés, árvíz) vagy közúti baleset miatt, ebben azesetben a munkáltatónak az Mt. 107. § g) pontjában foglaltak alapján kelleljárnia. Ekkor ugyanis a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.