Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül

Kérdés: A 2019-2023. években - a pandémia miatt - a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
Részlet a válaszából: […] ...négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Szabálytalan munkavégzés instabil eszközzel

Kérdés:

Egy takarító munkavállalónkat kiküldetés keretében vidéki telephelyünkre vezényeltük, ahol a másik kollégájával egy raktárt kellett rendbe tenniük. A konkrét munkavégzési körülményekre és általában is megkapták a munkavédelmi oktatást; kifejezett szabályaink vannak arra nézve, hogy létrán egyedül munkát végezni nem lehet, továbbá a kétágú létra fokáról oldalra, más felületre átlépni minden esetben tilos, ilyenkor más feljutási módot kell választani. A munkavállalónk ennek ellenére takarítás közben egyedül felmászott a munkavégzéshez kapott kétágú létrára, és azon oldalra és átlépve fel akart lépni az egyik polcrendszer tetejére. A létra lába azonban ehhez a művelethez laza volt, a létra hátrabillent, ami miatt a munkavállaló leesett, és csonttörést szenvedett. Most kártérítést kér a baleset miatt. Felelősek lehetünk?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szabálytalan hibaelhárítás és a munkaadói kárfelelősség

Kérdés: A telephelyünket egy másik vállalkozástól béreljük a benne lévő gyártáshoz használt gépekkel együtt. A megállapodás szerint a bérbeadó köteles a gépek munkavédelmi megfelelőségét biztosítani, és azt folyamatosan ellenőrizni. Az egyik ilyen sarokcsiszoló gép használata során egy munkavállalónk balesetet szenvedett; mint kiderült, már huzamosabb ideje védőburkolat és fogantyú nélkül, az előírtnál nagyobb méretű korong használatával dolgozott. Amikor a korong beszorult, az előírásokban foglaltaktól eltérően, leállítás nélkül, egy rántással próbálta kiszabadítani, ami következtében a korong elvágta a kezét. Most kártérítési igénye van velünk szemben. A gép leállítása esetén a baleset nem történt volna meg; ennek fényében is kérhet kártérítést a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ugyanakkor a kármegosztás alapja csak a munkavállaló vétkes magatartása lehet, azonban nem értékelhető a munkavállaló terhére a balesetet előidéző, a kérdésben írtak szerint huzamosabb ideje fennálló, szabálytalan munkavégzést eltűrő gyakorlat [BH2003. 170.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
Részlet a válaszából: […] ...Ha a bíróság megállapítja a munkavállalói igény alaposságát, és azt Önöknek ki kell fizetni, akkor is lehet arra hivatkozni, hogy a balesetért a kölcsönvevő volt a felelős. Ennek az adhatja meg az alapját, hogy a kölcsönvevő felügyelte a munkavégzést, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
Részlet a válaszából: […] ...mértékét kell előre látni, hanem az esetlegesen felmerülő veszély fajtáját és annak nagyságrendjét (pl. egy korábban bekövetkező baleset előrevetíti a következő lehetőségét; ha évtizedes gyakorlattal rendelkező személyt ér baleset, akkor az fokozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkáltatói felelősség – egy üzleti vacsora "utóhatása"

Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
Részlet a válaszából: […] ...tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására bármilyen lehetősége volt a munkáltatónak. Ennek értékelése során a baleset közvetlen okát és a balesethez vezető egész munkafolyamatot vizsgálni kell: a munkamódszer megválasztását, az ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Véradással összefüggő munkavégzés alóli mentesítés

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a véradást követően szédülés vagy eszméletvesztés lép fel nála, és a munkaviszonyával összefüggésben a munkahelyén balesetet szenved, és az ok-okozati összefüggés megállapítható a véradás és a baleset között, önmagában a munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség megsértése esetén előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét nem teljes mértékben, avagy a balesetben történő közrehatás mértékétől eltérően köteles megtéríteni. A kárenyhítési kötelezettség körében ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Özvegyi nyugdíj és kártérítés

Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási szerv jogszerű eljárását ennyi adat alapján nem lehet megállapítani. Azt, hogy mi minősül munkahelyi, illetve úti balesetnek, az alábbi szempontok alapján kell elbírálni. Az úti baleset az üzemi baleset egyik esete, ez a biztosított munkába vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] ...csak a táppénz jellegének kódszáma szerepel, a 102/1995. Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint. A kódok a következők: 1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
2