Rendkívüli munkavégzés pótléka a távolléti díjban

Kérdés: Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott joghely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidejében (azaz rendes munkaidőben) munkát végzett [Mt. 151. § (1)–(2) bek.]. Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár a munkavállalónaka) a rendes munkaidőben történő munkavégzésére, ha arra kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...Részét képezi egyrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszából: […] ...a vasárnapi pótléknak, a műszakpótléknak, az éjszakai pótléknak, a készenlét, valamint a készenlét és az ügyelet után járó bérpótléknak egyaránt jelentős szerepe van az Mt. értelmében (Mt. 150-151. §), éppen ezért az Ön számára sem lehet közömbös,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Bérpótlék fizetése egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén szombati vagy vasárnapi munkavégzéskor pótlékot kell-e a munkavállalónak fizetni? Ha igen, milyen mértékűt?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok nem szerepelnek, így az ilyen munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló is az általános szabályok szerint jogosult bérpótlékokra. Önmagában a szombaton történő munkavégzés esetén – amennyiben arra rendes munkaidőben kerül sor –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Bérpótlék megállapítása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben hogyan kell megállapítani a bérpótlékokat azoknak a biztonsági őröknek, akik 24/48-as munkarendben dolgoznak, és 3 havi munkaidőkeret van a cégünknél? Munkaszerződés szerint hosszabb teljes munkaidőben, 12 órában foglalkoztatjuk őket.
Részlet a válaszából: […] ...munkakör okán megállapított hosszabb teljes munkaidő alapvetően a munkaidő mértékét befolyásolja, de érinti a beosztás alapján járó bérpótlékokat is. Először is a 12 órás napi teljes munkaidő a bérpótlék számítási alapjánál kap szerepet, mivel a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj három rész összegéb ő l áll: alapbérrészb ő l, teljesítménybérrészb ő l és bérpótlékrészb ő l [Mt. 148. § (1) bek.]. A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a munkavállaló munkaszerz ő dése szerint tisztán teljesítménybérben dolgozik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Készenléti jellegű munkakör bérezése

Kérdés: Melyek a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak bérezésére vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára – ez a leglényegesebb különbség a bérezését illetően. Természetesen mindazok a bérpótlékok is járnak számára, amelyek a többi munkavállalót megilletik, ha fennáll a fizetésüket megalapozó körülmény (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...144. § (1) bek.]. Munkavégzés esetén a munkavégzéssel töltött időszakra a munkavállalót az általános szabályok szerint illeti meg bérpótlék, a rendes munkabérén felül [Mt. 144. § (2) bek.]. Ha például ügyelet alatt legalább egy órát éjszaka (22 és 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Bérpótlékátalány szociális intézményekben

Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni – például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani azt, hogy a jövőben mennyivel jár több alapbér a munkavállalónak [Mt. 145. § (1) bek.]. A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Készenlét alatti munkavégzés

Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglal­taknak nem felel meg?
Részlet a válaszából: […] ...§-át!).A díjazás is a fentieknek megfelelően alakul. A készenlét idejére az alapbér 20%-a jár a munkavállalónak, ezenfelül más bérpótlék nem, a készenlét teljesítésének idejétől függetlenül. Amikor viszont tényleges munkavégzésre kerül sor, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.
1
2
3