Elmaradt jövedelem összegének meghatározása az ítéletben

Kérdés: A múlt hónapban pert nyertem a munkáltatómmal szemben. A bíróság megállapította, hogy jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és ennek eredményeként – többek között – hathavi távolléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót elmaradt jövedelem címén. Ennek összege, 1 200 000 Ft az ítéletben is szerepel, mely jogerős lett. A múlt héten meg is érkezett az utalás, de csak 786 000 Ft került a számlámra. Mit tehetek, hogy a fennmaradó összeget is megkapjam?
Részlet a válaszából: […] ...az elmaradt jövedelmet minden esetben tételesen vizsgálja, hiszen az állhat például a munkavállalót illető alapbérből és egyéb béren kívüli juttatásokból is, melyekre a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt jogosult volt. Ezen juttatások adóvonzata eltérhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] ...tehát nem minősül az Mt. fogalmai szerinti munkabérnek, mivel a munkabér utalvány nem lehet. A magyar jogi szabályozásban ez csak béren kívüli juttatásként jelenik meg. Munkabérnek kizárólag az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elvének [Mt. 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Béren kívüli juttatás kifizetése bírói ítélet alapján

Kérdés: Egy volt munkavállalónk munkaügyi pert nyert társaságunkkal szemben, aminek értelmében elmaradt béren kívüli juttatást kell kifizetnünk. Idén a volt dolgozónak tavalyi jogcímen utalhatunk-e SZÉP kártyára, illetve adhatunk-e Erzsébet-utalványt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mint jogosult az ilyen jogcímeken történő kifizetéseket követelheti a munkáltatótól; ezek helyett más jogcímen kifizetni a juttatásokat bírósági ítélet alapján nem lehet. Ezt a kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy az adott kifizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén is kiszabható [Met. 3. § (1) bek. g) pont, 7. § (1) bek. a) pont]. Az étkezési jegy azonban nem minősül munkabérnek, hanem béren kívüli juttatásnak, amelyre így az Mt. munkabér védelmére vonatkozó szabályait sem kell alkalmazni. Maga a törvény is úgy fogalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […] ...300 000 Ft alatti munkabért kereső munkavállalóiesetében. Szintén kormányrendelet rendelkezik majd arról, hogy ennek keretébenmilyen béren kívüli juttatásokat kell figyelembe venni.Az említett végrehajtási rendeletek még nem születtek meg.Ezek határozzák majd meg, hogy.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kormánytisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idő

Kérdés: Néhány kormánytisztviselőnk jubileumi jutalma tavaly júliusban éppen a jogviszonyváltást követő napokban lett volna esedékes. Jelenleg többen keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bíróságra, arra hivatkozással, hogy a Ktjv.-nek a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit módosító rendelkezései – a jubileumi jutalomra jogosító idők indokolatlan lecsökkentésével – az Alkotmányba ütköznek. Véleményük szerint alkotmányos joguk van az elvégzett munkájuk ellenértékére, hiszen maga az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése szerint is "minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének", és jogellenes az a munkáltatói intézkedés, amely egy alkotmányellenes jogszabályra alapítva fosztotta meg őket a juttatásaiktól. Mire számíthatunk, valóban olyan szerzett jogról lehet szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...ezért nem hozható kapcsolatba az Alkotmány 70/B. §-ával(495/B/2001 AB határozat). Továbbá az, hogy a törvényhozó a béren kívül milyenjuttatásokat szabályoz, általában alapjognak nem minősülő egyéb jogravonatkozik, ezért a törvényhozó szabadságába....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.