4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Felmentési időre járó átlagkereset
Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
2. cikk / 4 Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?
Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
3. cikk / 4 Kötelező bérkorrekció
Kérdés: Nemrég szültem, januártól vagyok TGYÁS-on. A munkahelyemen az éves bérfejlesztés teljesítményértékelés alapján történik. Az idei béremelés a tavalyi teljesítmény alapján. Előfordulhat-e, jogszerű-e, ha a munkáltatóm nem emeli a béremet, mert jelenleg nem dolgozom? Fordulhatok-e jogorvoslatért bírósághoz, ha amúgy az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményem volt, és ez alapján megilletne a béremelés?
4. cikk / 4 Munkabéremelés – kötelező vagy csak lehet
Kérdés: A munkaszerződésben benne foglaltatik: a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a havi alapbér összegét rendszeresen, de legalább évente egyszer felülvizsgálja. Ennek keretében a munkavállaló teljesítményét, valamint az évi infláció mértékét figyelembe véve a lehetőségek függvényében minden év január 1-jével a KSH által közzétett előző évi inflációs ráta legalább 80%-val a személyi alapbért megnöveli. Kérdés, hogy erre a kikötésre alapítva lehet-e az eltelt két évben meg nem valósított munkabéremelést kikövetelni?