Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni". Azaz a két jogviszony közötti, maximum 30 napos időszakot ekkor szintén be kell számítani.Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munkavállalás), illetve korábban az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás a rá vonatkozó törvények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Alkalmi munka – az időkorlátok

Kérdés: Az Efotv. szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatás időbeli korlátozási szabályát lehet-e úgy értelmezni, hogy jogviszonyonként kell a maximum öt napot nézni, és mivel minden egyes bejelentés új jogviszonyt hoz létre, ezért ezek az "öt napok" akár egybe is folyhatnak? Sem az Efotv., sem az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely előírná, hogy a jogviszonyok létesítése között mennyi időnek kell eltelnie, vagy a napokat össze kellene számítani, ha nincs megszakítás a régi és az új jogviszony között. Ennek hiányában az a helyzet is előállhatna megszakítás nélküli újabb jogviszony létesítése esetén, hogy bár a korábbi jogviszony csak például három napra szólt, az új, de megszakítás nélkül kötött jogviszony nem szólhat csak két napra, viszont ilyen korlátozást a törvény nem tartalmaz. A Munkaügyi Levelek 35. számában a 691. kérdésre adott válasz szerint: "ha a korábbi munkaviszony az Efotv. hatálya alá tartozó alkalmi munkára létesült, és egybefüggő időtartama elérte az öt napot. Ekkor a hatodik naptól nem lehet ismét alkalmi munkára munkaviszonyt létesíteni." A fentiek helytállósága esetén kérdésünk, hogy ha az egybefüggő foglalkoztatás időtartama nem éri el az öt napot (pl. három nap), a következő naptól (azaz a példa szerint a negyedik naptól) létesíthető ismét alkalmi munkára jogviszony? Ha igen, maximum mennyi egybefüggő napra (csak két napra, a korábbi 3 nap miatt, vagy akár öt napra is)? Van-e jelentősége, hogy ugyanazon felek között azonos vagy eltérő feladatra létesül az ismételt alkalmi jogviszony?
Részlet a válaszából: […] Az Efotv. 2. §-a 3. pontjának kérdésében is idézett rendelkezései egyértelműen kijelölik az azonos felek között létesíthető alkalmi munkavégzés időbeli korlátait. E szerint a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Alkalmi munka a fizetés nélküli szabadság tartama alatt

Kérdés: A munkáltató munkavállalója jelenleg fizetés nélküli szabadságon van (GYES-en). A munkáltatónál felmerült többletmunka miatt szüksége lenne kiegészítő munkaerőre. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóját (ezen jogviszonya fenntartása mellett) a szükséges napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztatja?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében Efotv.-ben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. Ha azonban a felek között már fennáll a munkaviszony, érvényesen nem tehetik meg, hogy a munkaszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Alkalmi munkavállaló halála

Kérdés: Alkalmi munkavállaló halálát hogyan kell bejelenti a NAV-nak?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló halála a munkaviszonyt a törvény erejénél fogva megszünteti [Mt. 63. § (1) bek. a) pont]. Az Eftv. 11. §-ának (8) bekezdése kimondja, hogy az alkalmi munkáról az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Munkaszerződés rövid időtartamra szólóan

Kérdés: Eseti, alkalmi munkavállalás (1-30 nap között) esetén milyen típusú szerződés kötendő a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján be kell jelenteni, és utána valamennyi közterhet meg kell fizetni. A másik – munkáltatónak kedvezőbb – lehetőség az alkalmi munkavállalás Eft.-ben rögzített szabályai szerinti foglalkoztatás. Ekkor azonban ugyanazzal a munkavállalóval csak– legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Alkalmi munka – rendkívüli munkaidőben és vasárnap

Kérdés: Társaságunk alkalmi munkavállalókat foglalkoztat esetenként, kisegíteni bevásárlóközpontokban lévő üzleteiben. A munkavállalókkal órabérben állapodtunk meg. A munkavégzés időtartama a nyitvatartási időhöz igazodva 9-11 óra naponta. A 8 órán felüli időre (1-3 órára) kell-e túlórát (rendkívüli munka pótlékát) fizetni, s amennyiben igen, és a munkavállaló vasárnap dolgozik, ezt a vasárnapi pótlék mellett is kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott alkalmi munkavállaló is munkaviszonyban dolgozik, és jogviszonyára – ha az Mt. 201-203. §-ai eltérően nem rendelkeznek – az Mt. szabályait kell alkalmazni. A rendkívüli munkaidőre és annak díjazására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Alkalmi foglalkoztatás – éjszakai munka

Kérdés: Alkalmi foglalkoztatás esetén hogyan kell elszámolni azt, ha valaki éjjel 10-től reggel 4-ig dolgozik (egy éjszakai bárban)? Egy- vagy kétnapi munkának minősül-e, illetve kell-e éjszakai pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Eftv. 2. § 5. pontja az alkalmi munkát úgy – a korábbiszabályozással azonosan – definiálja, miszerint az a munkáltató és amunkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptárihónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Alkalmi munkavállalás – harmadik országbeli állampolgár mezőgazdaságban történő foglalkoztatása

Kérdés: Igaz-e, hogy 2010. április 1-jétől munkavállalásiengedély-köteles a harmadik országbeli állampolgárnak alkalmi munkavállalói könyvvel a mezőgazdaságban, idénymunka keretében történő foglalkoztatása?
Részlet a válaszából: […] 2010. április 1-jével hatályba lép az egyszerűsítettfoglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény, amely egyidejűleg hatályonkívül helyezi az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és azahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Közszolgálati jogviszonyba beszámítandó időtartamok

Kérdés: Köztisztviselői kinevezést kaptam egy önkormányzatnál. A besorolásomkor a munkáltatóm figyelmen kívül hagyta azt az időszakot (2007. májustól novemberig), amikor alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgoztam. Kérdésem, hogy tényleg nem számít-e be ez az idő a fizetésem megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselő besorolásánál(23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban,közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyialkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Mezőgazdasági idénymunka – ukrán alkalmi munkavállalók

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységre vennénk fel idényjelleggel ukrán állampolgárságú munkavállalókat. Szükség van-e munkavállalási engedélyre az ukrán munkavállalók foglalkoztatásához? Ha igen, mik a munkavállalási engedély igénylésének és kiadásának eljárási szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. §-ának (1) bekezdés j) pontja alapján idénymunkaalatt olyan munkavégzést kell érteni, amely az előállított áru vagy a nyújtottszolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül -valamely évszakhoz, az év adott valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.