Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...meghallgatása után – a szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét – a jogviszony első három hónapját kivéve – a szabadságolási tervtől eltérően a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...állapotát, szakképzettségét stb.A szabadság új szabályai szintén 2013-tól hatályosak. A szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a korábbi szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Szabadság mértékének csökkenése

Kérdés: Úgy értesültem, hogy az új Mt. alapján akár 10 munkanappal is csökkenthető a munkavállaló rendes szabadsága. Kérem, foglalják össze, ez milyen feltételekkel lehetséges!
Részlet a válaszából: […] ...szabadság az új Mt. szerint is alapszabadságból éspótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalót alanyi jogonmegillet, pótszabadság viszont csak valamilyen külön feltétel esetén jár.Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Rendes szabadság megváltása pénzben

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
Részlet a válaszából: […] ...elhárítása érdekében – van szükség [Mt. 134. § (7)-(8)bek.]. A munkavállaló rendelkezése alá eső szabadságrészletet, vagyis az alapszabadság(Mt. 131. §) egynegyedét azonban ekkor is a tárgyévben kötelező kiadni [Mt.134. § (7) bek.]. Ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Egyszerűsített foglalkoztatás – szabadságra való jogosultság

Kérdés: Elsősorban mezőgazdasági munkákkal foglakozó kft.-nk rendes munkavállalókon kívül alkalmi munkavállalókat is foglalkoztat. Értelmezésünk szerint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján az alkalmi munkavállalók részére szabadság jár. Ezt mindenképpen természetben kell kiadnunk, vagy megválthatjuk akár pénzben is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony, hogy erre az időtartamra nem jár rendesszabadság a munkavállaló részére. Figyelemmel arra, hogy az Mt. 131. §-aszerint az alapszabadság legmagasabb mértéke 45 nap, amelynek az 5 nappalidőarányos része 0,42 munkanap, a fél napot el nem érő töredéket pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Közalkalmazott pótszabadsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk sérelmezi, hogy – miután csak kinevezése előtt nem sokkal szerezte meg a mostani munkaköréhez szükséges képesítését korábbi munkaviszonya alatt – alacsonyabb fizetési fokozata folytán kevesebb a pótszabadsága, mint a vele azonos munkakört betöltő, a képesítéssel régebben rendelkező kollégáinak. Szerinte ez a megkülönböztetés alkotmányellenes is, mert munkaviszonyban az életkora alapján hosszabb tartamú alapszabadsággal rendelkezne, mint amennyi közalkalmazottként együttesen az alap- és pótszabadsága. Alapos-e munkatársunk panasza? Az eltérés miatt ugyanis az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kíván fordulni.
Részlet a válaszából: […] ...is.Az egyenlő bánásmód szempontjából nincsenekösszehasonlítható helyzetben az Mt. szerint életkor függvényében megállapítottalapszabadságra jogosult munkavállalók és a Kjt. alapján a fizetési fokozatszámával azonos munkanapnyi pótszabadságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.