12 talált cikk a munkaviszony , GYED , munkavégzés , munkavállaló , munkabér , alapbér kifejezésre

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva – folyamatosan termelő üzem vagyunk –, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?

Kérdés: Ha a munkavállaló GYES vagy GYED után visszajön dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató a régi beosztásába visszatenni? Mi a helyzet akkor, ha az a munkakör be van töltve, vagy már megszűnt?

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.