Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás sem jelent már megoldást, a munkáltató köteles lesz állásidőre járó díjazást, azaz alapbért fizetni a munkavállalónak azon időszakra, amelyben – elháríthatatlan külső okot kivéve – foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Egészségügyi alkalmatlanság kérdései

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban a legújabb bírói gyakorlat kimondta, hogy ha a munkavállaló egyébként nem keresőképtelen, a munkáltató köteles részére alapbért fizetni, mint állásidőre járó munkabért, mindaddig, amíg a munkaviszonya fennáll, illetve újra alkalmassá nem válik. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató szeretné a munkakört, a munkavégzési helyet vagy az alapbért megváltoztatni, az a munkaszerződés módosítását igényli, így mindig a munkavállaló beleegyezéséhez kötött (Mt. 58. §). A kérdésben jelzett változások igénylik a munkavállalókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...elhúzódása, nem feltétlenül állnak arányban a követelt összeg nagyságával.Az, hogy Ön nem fogadta el a munkáltató által felajánlott alapbért, illetve ennél magasabb összegről kívánt volna a munkaszerződés módosítása során megállapodni, önmagában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...az irányadó. A munkavállaló munkakörében a munkáltatónál dolgozó hasonló besorolású és korú munkavállalók átlagos havi alapbérénél némileg alacsonyabb ajánlat tehető, figyelemmel arra, hogy az érintett munkavállaló tényleges gyakorlattal nem rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaszerződés módosítása felszámolás alatt

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég munkáltatója módosíthatja-e úgy a munkaszerződést, hogy más munkakörbe sorolja a munkavállalót, és emiatt az alapbért is csökkenti?
Részlet a válaszából: […] ...módosíthatják (Mt. 58. §). Ennek értelmében a felszámoló sem módosíthatja egyoldalúan a munkavállalók munkakörét és/vagy alapbérét. Ugyanakkor erre irányuló ajánlatot tehet a munkavállalónak.Amennyiben azt a munkavállaló elfogadja, a felek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Felmondási kötelezettség hiánya munkavállalói egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ennek következtében a munkáltatója nem foglalkoztatja, munkabért sem fizet részére, és egyúttal arról tájékoztatta, hogy alkalmatlanságra hivatkozással nem fogja munkáltatói felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. A munkáltató valóban nem köteles ebben az esetben munkabért fizetni, és nem kötelezhető a munkaviszony megszüntetésére sem? Abban az esetben, ha nem foglalkoztatják továbbra sem, hogyan és ki által szüntethető meg jogszerűen a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, ezért a munkavállalónak az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése alapján alapbére (állásidő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Indokolási kötelezettség munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Operatív igazgatóként dolgozom cégünknél. A munkaszerződésem szerint nem vagyok vezető állású, de ténylegesen mindig én helyettesítem az ügyvezetőt. Azt hallottam, hogy a tulajdonos le akar engem is váltani, de szerintem nem adtam okot a felmondásra. Ilyen esetben létezik olyan indok, amivel felmondhat nekem?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából ki­emelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].A kérdésben leírtak szerint a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] ...díjának összegét [Mt. 84. § (3) bek.].A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a hivatkozott "mozgó bér" a munkavállalókat az alapbéren felül illeti meg, és teljesítménybérként, "jutalékként" kerül meghatározásra. Teljesítménybérnek az Mt. azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt.-t – az Mth. eltérő rendelkezése hiányában – ahatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1)bek.]. Ennek értelmében – mivel az Mth. más szabályt nem határoz meg – a régiMt. szerint vezetőnek minősített munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.