Bérszámítás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Állattartó telepen éjszakai munkás – éjjeliőrként készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott – munkaideje munkanapokon este 18 órától reggel 06 óráig tart. Besorolási alapbére a garantált bérminimum, azaz 1495 Ft/óra. Hogyan számoljuk ki a munkabérét, illetve pótlékjait? A készenléti jellegű munkát át kell számítani általános 8 órásra, vagy 12 órával kell számolni? Azaz az 1 napra eső bére 12×1495 = 20930 Ft, és este 10-től az éjszakai pótlék 15% 8 órára: 1794 Ft, összesen 22 724 Ft. Vagy 8×1495 = 11 960 Ft és 15% éjszakai pótlék: 8/12×8 éjszakai óra, azaz 5,3×0,15×1495 Ft = 1189 Ft, összesen 13 149 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló alapbére tipikusan órabérben vagy havi­bérben kerül meghatározásra, a törvény is a két típus közötti átszámítási szabályokat definiálja. Az órabéres munkavállaló – egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában – a legdolgozott órái alapján kapja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Helyettesítés – a díjazás összege

Kérdés: Az egyik osztályon a régebbi munkavállalóink közül többen is elmentek szülni, és helyettesítésük idejére feladataik nagyobb részét egy másik, ott dolgozó, nemrég kezdett munkatársuk vette át, aki azokat most a saját munkaköre mellett látja el. Az ő alapbére alacsonyabb, mint a helyettesített munkavállalók bére. Ebben az esetben neki ki kell fizetnünk a magasabb alapbért?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.]. A Kúria egy ítéletében kifejtette, hogy az Mt. 53. §-ában foglaltak akkor is alkalmazhatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói

Kérdés: Egy játszóházban a munkavállalók munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Kell-e részükre a vasárnapi munkavégzéséért 50%-os vasárnapi pótlékot adni? Adható-e nekik vasárnapipótlék-általány?
Részlet a válaszából: […] ...között, a munkáltató nem köteles vasárnapi pótlékot fizetni a játszóházban dolgozóknak. A felek a vasárnapi pótlékot beépíthetik az alapbérbe, vagy munkaszerződésben úgy is megállapodhatnak, hogy az átalányként jár a munkavállalónak (Mt. 145. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], és az annak megfelelő – a rendes munkabéren felüli – alapbér és bérpótlék jár a tartamára (Mt. 143. §). Ez együtt járhat az állásidővel is – például, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – november 1-jére 8, november 4-8. között 40, november 11-29. között további 112 óra került beosztásra. Ebből 120 órára alapbér, 40 órára (a szabadságra) távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Mivel azonban havibéres, ezért az Mt. 156. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőbe [Mt. 86. § (1) bek.]. A munkáltató rendkívüli munkaidő esetén csak a ténylegesen ledolgozott időre járó munkabért (alapbér és pótlék) köteles megfizetni.A kérdésben is említett foglalkoztatási kötelezettség a munkaszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás történik. Az Mt. 143. §-ának (3) bekezdése foglalkozik a túlóradíj alaprészének a díjazásával, azaz erre az "alapbér arányos része" jár. Az Mt. nem részletezi, hogy ez konkrétan mit is jelent. Ehhez kapaszkodóként a minimálbérről és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

12 órás munkarend elszámolási kérdései – a vasárnapi pótlék

Kérdés: A teljes munkaidős, havibéres kollégáink egy részét a jövőben 12 órás műszakokban szeretnénk foglalkoztatni, hathavi munkaidőkeretben. Változtat-e ez a havi alapbér elszámolásán? Ebben az esetben jár-e vasárnapi pótlék? A szabadságot továbbra is nyolc órával kell nekik elszámolnunk? A fizetett ünnepre is nyolc órát kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...műszakrendtől függetlenül, munkaidőkeret esetén csak annak zárásakor kell összevetni a keret tartama alatt az egyes hónapokra kifizetett alapbért a munkavállaló tényleges teljesítményével. Ha a munkavállaló valójában több órát teljesített, mint amennyi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Helyettesítési díj

Kérdés: Műszakvezetői beosztásban dolgozom a munkahelyemen. Munkaterületem sajátossága, hogy itt csak képzett gépkezelők dolgoznak, azaz hiányzásuk esetén helyettesítésüket diákkal, lízingelt munkaerővel nem lehet megoldani. Ez évben az ilyen hiányzások miatt én a műszakvezetői munkaköröm mellett nagyon sok munkanapon keresztül helyettesítettem az egyik beosztottamat. Jár-e nekem ezért helyettesítési díj?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás idejére az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.]. Azaz, ha a helyettesített munkakörre magasabb alapbér jár, a helyettesítés tartamára ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Bérpótlék megállapítása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben hogyan kell megállapítani a bérpótlékokat azoknak a biztonsági őröknek, akik 24/48-as munkarendben dolgoznak, és 3 havi munkaidőkeret van a cégünknél? Munkaszerződés szerint hosszabb teljes munkaidőben, 12 órában foglalkoztatjuk őket.
Részlet a válaszából: […] ...is. Először is a 12 órás napi teljes munkaidő a bérpótlék számítási alapjánál kap szerepet, mivel a munkavállaló havi alapbérét nem 174-gyel, hanem hosszabb teljes munkaidő esetén annak arányos részével, 174/8×12 = 261-gyel kell osztani. Emellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
1
2
3