Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér alapján történik [Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Végkielégítés összege – részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat– az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),– az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...az irányadó. A munkavállaló munkakörében a munkáltatónál dolgozó hasonló besorolású és korú munkavállalók átlagos havi alapbérénél némileg alacsonyabb ajánlat tehető, figyelemmel arra, hogy az érintett munkavállaló tényleges gyakorlattal nem rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Végkielégítés összege mozgó bér esetén

Kérdés: Három éve áll fenn a munkaviszonyom egy kereskedelmi kft.-nél, de a telephelyünket a jövő hónapban bezárják. A főnököm közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyt, de én nem akarok belemenni. A bérezésem eddig ugyanis úgy történt, hogy mindig kaptam a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért és emellett teljesítményemtől függő mozgó bért is. A közös megegyezésben a főnököm 122 000 Ft összegű végkielégítést akar fizetni, azt mondja, hogy ennyit kapnék akkor is, ha felmondana, ezért fogadjam el, mert a közös megegyezés nekem is jó. Szerintem nem tisztességes, hogy csak az alapbért számítja be a végkielégítésembe. Ha felmondana, valóban akkor is csak ekkora végkielégítésre lennék jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...díj összege számításának módját az Mt. pontosan meghatározza. E szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra – ezt nevezzük az ún. irányadó időszaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...elkerülni a szabadságkiadásával, hogy amíg nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének,addig állásidőre járó személyi alapbért kelljen fizetnie. A munkáltató ugyanisköteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.