Készenléti jellegű munkakör – az alapbér meghatározása órabérben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, 12 órás napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a kötelező munkában töltött órák száma az adott hónap munkanapjai számának szorzata 12-vel. Így április hónapban 20 munkanap esetén 240 órát kell munkában töltenie, ezenfelül munkaszüneti napra járó távolléti díj jár neki nagypéntekre és húsvéthétfőre akkor is, ha nem dolgozott ezeken a napokon. 12 órára mennyit kell kötelezően fizetnünk a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 12 óra szorozva 926 Ft-tal, vagy 8 óra szorozva 926 Ft-tal? Ebben az esetben hány órára kell számolni az este 10 és reggel 6 óra közötti munkaidőre az éjszakai pótlékot, és mekkora óradíjra? A munkaszerződésben 12 órás napi teljes munkaidő esetén mennyi alapbért kell minimálisan meghatározni óradíjként, mely a bérpótlékok alapja is lesz?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2020. január 1-jétől, órabér alkalmazása esetén 926 forint. Ettől eltérően ezt az órabértételt, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – november 1-jére 8, november 4-8. között 40, november 11-29. között további 112 óra került beosztásra. Ebből 120 órára alapbér, 40 órára (a szabadságra) távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Mivel azonban havibéres, ezért az Mt. 156. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...történő rendelkezésre állást, ha arra a munkaidőn kívül kerül sor. A készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként az alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték ügyelet esetén 40%. Ha a készenlétet vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót munkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás esetén minden hónapban – függetlenül a munkanapok számától és ezáltal a beosztható munkaidőtől – a havi alapbére illeti meg. A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak lejártakor kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Készenlét díjazása átalánnyal

Kérdés: Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?
Részlet a válaszából: […] ...nem. A készenlétre járó, illetve bármely más bérpótlék helyett fizetett átalány ugyanis mindig része a távolléti díjnak, az alapbér mellett az ún. alapbérrészben [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a távolléti díjjal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor

Kérdés: Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?
Részlet a válaszából: […] ...magában foglalóhavi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ilyen bérpótlékátalány esetén a távolléti díj alapbérrésze kiegészül, és a pótlékátalányt is hozzá kell adni a munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbéréhez [Mt. 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Távolléti díj munkaszüneti napra idő- és teljesítménybér együttes alkalmazásakor

Kérdés: Egyes munkavállalóink a havibérükön felül változó összegű teljesítménybért is kapnak. Tehát egyszerre idő- és teljesítménybéresek. Nekik munkaszüneti napra jár-e távolléti díj? Ha igen, akkor a távolléti díjból csak a teljesítménybérrészt, valamint a bérpótlékrészt kell figyelembe venni, és az alapbért nem? Ezt azért feltételezem, mert az alapbér arányos részét amúgy is megkapja a munkaszüneti napra.
Részlet a válaszából: […] ...már magában foglalja. Az idézett szabály nem tér ki arra, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló az időbérként megállapított (havi) alapbérén felül részesül teljesítménybérben. Megítélésünk szerint ilyenkor a teljesítményalapon adott juttatást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.