Képzés költségeinek viselése és a díjazásra való jogosultság

Kérdés: 2015. februárban egy hétig (hétfőtől péntekig) a munkáltató által szervezett tanfolyamon kellett részt vennem Budapesten, ami nem szerepel a munkaszerződésemben mint munkavégzési hely. A képzés során az utazási idő a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívülre esett. A munkáltató csak a hétfői odautazást, illetve a pénteki hazautazást fizette ki, de én mindennap hazautaztam vonattal, majd másnap vissza a képzésre. A munkáltató nem tájékoztatott, hogy szállást igényelhetek. Jár-e nekem munkabér az utazással eltöltött időre, tekintettel arra, hogy én szállást a munkáltatótól nem kértem és nem is kaptam?
Részlet a válaszából: […] ...a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek.]. Tehát nemcsak a szerződés szerinti munkahelyre, hanem adott esetben egy kihelyezett képzés helyére történő utazás ideje sem munkaidő, amelyre így bér nem jár. Ez azt is jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Külföldi kiküldetés utazási idejére járó díjazás

Kérdés: Külföldi kiküldetés szabályairól és a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban fizetendő juttatásokról érdeklődnék. Az utazási idő tartamára mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ez az időszak munkaidőnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetéshez kapcsolódóutazási időt a magyar munkajogi szabályozás nem rendezi ilyen egyértelműen. Abelföldi kiküldetésre irányadó rendelkezése analóg alkalmazásával megítélésünkszerint a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó utazási időt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszából: […] ...oda- és visszautazás.Kérdésük alapján ez azt jelenti, hogy a 30 000 forintos összeghatár csak azonmunkavállalók esetében irány­adó, akik Budapesten (vagy környékén) rendelkeznektartózkodási hellyel, a lakóhelyük azonban Szolnokon van, ezért hetente egyszer–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.