Munkaszüneti napra eső pihenőnap és a beosztható munkaidő

Kérdés:

Munkaszüneti napra járó távolléti díj elszámolása kapcsán nem ért egyet a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók végeznek munkát 6+2-es munkarendben, órabérben kapják a munkabérüket. A kölcsönbe adó álláspontja: egyenlőtlen munkaidő-beosztás (feltételezhetően munkaidőkeret) esetén az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti nap esetén a napi munkaidő mértéke a munkaidőkeretben beosztható munkaidőből kiesik, azt a munkáltató a keret munkaóráiba nem számíthatja be [Mt. 93. § (2)–(3) bek.], akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége engedi a munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben történő foglalkoztatást. A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti (azaz a hétköznapra eső) munkaszüneti napra (a "fizetett ünnepre") milyen díjazást kell részükre kifizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell az ilyen napra elszámolni [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]. A "fizetett ünnep" díjazása a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy az érintett munkaszüneti napra be volt-e osztva, dolgozott-e; alapvetően azért, mert nem is lehet beosztani más napokra sem az ilyen napra eső munkaidőt. A kölcsönvevő álláspontja: a beosztás szerinti pihenőnapra eső munkaszüneti napi távolléti díjjal kapcsolatban érdemes megkülönböztetni, hogy történik-e munkavégzés vagy sem. Annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a pihenőnapját tölti ezen a napon, nem csökken a teljesítendő munkaideje [Mt. 146. § (1) bek. d) pont], így nem jár részére a 8 órára járó távolléti díj. A kölcsönvevő álláspontja helytálló, azaz ahol a 6+2 munkarend pihenőnapja munkaszüneti napra esik, a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj?

Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ez a számítási szabály minden munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó, függetlenül a munkarendtől és a díjazási rendszertől. Azaz, ha hétköznapra esik egy munkaszüneti nap, akkor az e napra eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Árbevétel mint a teljesítménybér alapja

Kérdés: Teljesítménytől függő mozgóbér (mint teljesítménybér) alapja lehet-e egy üzletkötő/értékesítő által adott időszakban (hónapban) értékesített termék elszámolható árrése, figyelemmel az Mt. 137-138. §-ára?
Részlet a válaszából: […] Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg – azaz a teljesítménykövetelményt neki önállóan el kell tudni érnie [Mt. 137. § (2) bek.]. Teljesítménybér alkalmazása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...és ami ugyanilyen fontos – figyelemmel arra, hogy ekkor már nem a Kjt., hanem az Mt. szabályai lesznek a jogviszonyra e tekintetben irányadóak -, hogy azt – álláspontunk szerint – nem havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, hanem az Mt. 82. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Teljesítménykövetelmények tisztességes megállapítása

Kérdés: Egy éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ahol teljesítménybérezés szerint vagyok alkalmazva. A probléma pedig az, hogy tavaly márciusában volt egy drasztikus normacsökkentés (40-45%-os), amihez hozzájárul az is, hogy megmunkálni kívánt anyag minősége folyamatosan romlik, emiatt a norma már-már alig teljesíthető többeknek (azoknak is, akik több éve itt dolgoznak már), ha viszont mégis, az a kész anyag minőségének rovására megy. Biztos vagyok benne, hogy a perctáblázatunk nem szakszerűen lett meghatározva. Hiába jelezzük a vezetés felé a problémánkat, nem törődnek vele. Ilyen esetben mi a teendő? 8 órában dolgozom, ha a teljesítményem nem éri el a 100%-ot, akkor a különbözetet köteles kifizetni órabér szerint a munkáltató? Például, ha én csak 85%-ot teljesítek önhibámon kívül (mert olyan rossz minőségű az alapanyag), akkor azt a fennmaradó 15%-ot ki kell fizetnie, mivel a 8 órát ugyanúgy ledolgoztam?
Részlet a válaszából: […] A munkabér a munkaszerződés rendelkezése alapján meghatározható kizárólag teljesítménybér formájában is [Mt. 137. § (3) bek.]. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a munkavállaló a teljesítménybért nem az alapbérén felül kapja meg, hanem például az alapbére 90%-ára időbérként, a fennmaradó 10%-ára teljesítménybérként jogosult, akkor az ilyen teljesítménybért kizárólag a munkaszerződésben lehet meghatározni [Mt. 137...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Próbaidőre járó munkabérre való jogosultság

Kérdés: A múlt hónapban kezdtem egy cégnél dolgozni. A munkabérem a szerződésben úgy lett meghatározva, hogy 650 000 Ft-ot kapok, ha a hónapban hat projektet elkészítek. Én még a próba­idő alatt, a harmadik héten felmondtam. A munkáltatóm nem akar elengedni, mert még nem végeztem a projektekkel, és épp emiatt semmit nem akar nekem fizetni. Megteheti ezt a szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondás egyoldalú jognyilatkozat, a közléssel hatályosul [Mt. 15. § (4) bek.], és nincs szükség hozzá a másik fél elfogadó nyilatkozatára. A munkáltató ez esetben nem kényszerítheti Önt a munkaviszony "folytatására", további munkavégzésre vagy bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Cafeteria keretében biztosított juttatás – nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszából: […] ...munkabért kell meghatározni. Teljesítménybéres foglalkoztatás esetén pedig a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Bérfizetés napjának meghatározása iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az iskolaszövetkezetünkkel kapcsolatban álló megrendelőkkel gyakran olyan megállapodást kötünk, hogy a megrendelő a számláinkat valamely hónap közepén vagy végén fizeti csak ki, nekünk pedig már hónap elején munkabért kell fizetni a diákjainknak. Van-e arra lehetőségünk, hogy mi is adott esetben csak a hónap második felében fizessünk munkabért nekik, vagy mindenképp kötelesek vagyunk a hónap 10. napjáig eleget tenni ezen kötelezettségünknek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános szabályai szerint a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. A felek így köthetnek olyan megállapodást, hogy a bérfizetéstől eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkaszerződés rövid időtartamra szólóan

Kérdés: Eseti, alkalmi munkavállalás (1-30 nap között) esetén milyen típusú szerződés kötendő a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltakra többféle lehetőség is kínálkozik. Nem kizárt, hogy az Mt. 192. §-a alapján, az általános munkajogi és adójogi szabályok szerint állapodjanak meg a felek a határozott időre szóló munkaviszonyról, legfeljebb öt évre szólóan. Egybefüggő 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Kifizetésre kerülő bér – alacsonyabb lehet az alapbérnél

Kérdés: A távolléti díj számítási módjának változása alapján előfordulhat, hogy egyes hónapokban a dolgozók nem kapnák meg adott hónapra a munka­szerződésben meghatározott besorolási bérüket a 174-es osztószám miatt? Helyesen járunk-e el, ha a törvény előírásának megfelelően számfejtjük a távolléti díjat? (Ez esetben, ha a havi elméleti munkarend szerinti osztószám kevesebb, mint 174, akkor a dolgozó nem kapja meg a munkaszerződés szerinti munkabérét.) Megsérti-e cégünk a munkaszerződésben foglaltakat azzal, hogy egyes hónapokban a távollétek miatt nem kapja meg a munkavállaló a szerződésben foglalt havi besorolási bérét?
Részlet a válaszából: […] ...olyan hónapban, amikor a beosztás szerinti összes munkanapok száma 20, és nincs releváns teljesítménybér, illetve bérpótlék, akkor az adott hónapban kifizetésre kerülő bér számítási módja – ha a munkavállaló minden munkanapra 8 órára volt beosztva – az alábbi:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.
1
2