Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani. Amennyiben a munkavédelmi képviselők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Szakszervezeti tisztviselők – változó védelem

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?
Részlet a válaszából: […] ...lehet egy szakszervezetnek.A korábbi szabályozástól eltérően azonban az olyan szakszervezetitisztségviselők száma, akik az adott munkáltatónál a fentiekben ismertetett munkajogivédelemben részesülhetnek, jóval korlátozottabb lesz. Az Mt. 273....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel [Mt. 174. § (1) bek.].A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősüla) a jogszabályon alapuló jogutódlás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Központi üzemi tanács választása

Kérdés: Üzemi tanácsi választásokat tartunk, kérdésünk: amennyiben a cégnél több telephelyen dolgoznak munkavállalók, de csak két telephely van, ahol 15 és 50 fő között van a létszám, mindenhol máshol 15 alatt, akkor hogyan kell üzemi tanácsot választani? Elég egyet, vagy létre kell hozni központi üzemi tanácsot ekkor is? A telephelyek mindegyikén a törvény általi munkáltatói jogokat gyakorolja a vezető.
Részlet a válaszából: […] ...jogosultak választani, akkor ők megválasztják a saját üzemi tanácsukat(megbízottjukat), és a rajtuk kívül fennmaradó munkavállalói létszám -amennyiben a választáshoz szükséges limitet így még elérik – is önállóanválaszt üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Csoportos létszámcsökkentés több megyében

Kérdés: Cégünk a közeljövőben csoportos létszámcsökkentést tervez, mely a különböző megyékben foglalkoztatott területi képviselőinket érintené. Az ország megyéinek nagy részében rendelkezünk egy-egy képviselővel, akiknek a munkaszerződése változó munkahelyre szól, de gyakorlatilag a munkavégzésük során az adott megye területét nem hagyják el, ráadásul mindegyikük lakásában egy-egy kisebb iroda van berendezve. Kérdésünk, hogy vajon a csoportos létszámcsökkentés tekintetében össze kell-e számítani őket, tekintettel arra, hogy a cégnek hivatalosan csupán egyetlen bejegyzett vidéki telephelye van?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót azon atelephelyen kell számításba venni, amelyen a csoportos létszámcsökkentésrőlszóló döntés meghozatalakor irányadó beosztása szerint végez munkát. Ahhoz,hogy állást foglaljunk a kérdésben, a telephely munkajogi fogalmát kellértelmeznünk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
1
2