9 talált cikk a szakképesítés , fizetési osztály , végrehajtás , GYES , adó kifejezésre

Kérdés:

Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.

Kérdés: Közel másfél éve vagyok közalkalmazott, sürgősségi vérszállítóként megkülönböztetett gépjárművel dolgozom. Több mint 7 év közalkalmazotti munkaviszonnyal, hivatásos jogosítvánnyal, szakmunkásvégzettséggel jelenleg "A5"-be vagyok besorolva. Önök szerint mi lenne a helyes besorolásom?

Kérdés: Intézményünk dolgozója a Szakkép. tv. 12. §-a értelmében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54343050000000 számú társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó megnevezésű szakképesítéssel rendelkezik. A Kjt. alapján fenti OKJ-s azonosító számú végzettséggel mely kategóriába sorolható be? Tudomásunk szerint az E kategóriába, de erre kérjük szíves megerősítésüket.

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásokat az 1/2000. SzCsM rendelet tartalmazza, amelynek 6. §-a (5) bekezdésének alapján egyúttal arra is lehetőség van, hogy bizonyos feltételek mellett a munkáltató legfeljebb öt évre átmeneti mentesítést adjon a képesítési előírások alól. Ugyanakkor a besorolásra a 257/2000. Korm. rendelet vonatkozik. Ha egy adott munkakör ez utóbbi rendelet alapján "F"-be sorolandó, az alacsonyabb szintű jogszabály alapján lehetőség van-e főiskolai végzettséggel nem rendelkező személy alkalmazására? Ha igen, hogyan kell besorolni, "F" kategóriába, vagy abba az alacsonyabb kategóriába, amelynek megfelelő szintű végzettséggel rendelkezik?

Kérdés: Kolléganőnk 2012 május-júniusában az alábbi OKJ-számú végzettségeket szerezte meg: 543430501005202 – Társadalombiztosítási ügyintéző; 353430501005201 – Bérügyintéző; 543430500000000 – Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó. Kérdésünk, hogy fenti OKJ-számú végzettségek alapján a Kjt. szabályait alapul véve besorolhatjuk-e E kategóriába, mivel a bérügyi szakelőadói végzettség emelt szintű képesítés?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?

Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?