Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] ...ideje, amely a Cst. 23-24. §-a alapján akkor jár, ha a szülő a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel (tehát nagycsaládosnak minősül); ez a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Színlelt megbízási szerződés megszüntetése – a jogorvoslat lehetősége

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] ...jogrendszerben a szerződéses szabadság elve érvényesül, a felek a jogszabályi keretek között, a tevékenység jellegére figyelemmel szabadon megválaszthatják, hogy milyen szerződés keretei között létesítenek munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszából: […] ...különadó fizetésére köteles többek között az aköltségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásbólalapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnélfoglalkoztatott magánszemély, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy a vis maior megakadályozta-e amunkaviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítésében. A munkáltatómásfelől szabadon mérlegelhet, hogy ezt a nyilatkozatot elfogadja-e, esetlegkötelezi a munkavállalót, mutasson fel az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...ne egyenlő részletekben, hanem egyenlőtlenülkerüljön beosztásra. Ily módon elképzelhető az is, hogy a közalkalmazott a ráirányadó heti 20 óra beosztását oly módon kéri, hogy csak a hét bizonyosnapjain terhelje munkavégzési kötelezettség. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Kölcsönzött szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezménymértékébe a munkáltatóval – amely akár a kölcsönbeadó, akár a kölcsönvevő lehet- való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezményfelhasználásáról a szakszervezet dönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...tilalom lejártát követőnaptól szól, ugyanis a védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésénekaz időpontja az irányadó [Mt. 90. § (4) bekezdés]. Ettől eltérően, bizonyoskülönleges körülmények megléte esetén nem kizárt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.