Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondás első, tértivevényes kiküldése, amelyről kiderült, hogy az arra a lakcímre történt, amely már nem "aktuális", adott esetben joghatályosan megvalósíthatta a jogviszonyt megszüntető jognyilatkozat közlését. Ha ugyanis a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Órában nyilvántartott pótszabadság átvitele 2021-re

Kérdés: Szabadságátvitellel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A szabadságokat a vállalkozás órában tartja nyilván. A vírushelyzet miatt a dolgozóinknak év közben többször módosult a munkaideje. Év végén, megállapodással az átvihető, életkor után járó pótszabadság óráinak számát hogyan kell számolni? Az évre járó életkor után járó szabadság napjainak száma szorozva a december 31. napján érvényes szerződés szerinti munkaidővel? Például, ha 50 éves a dolgozó, akkor 10 nap × 4 óra, ha decemberben 4 órás részmunkaidős (hiszen szabadságnapokról rendelkezik a törvény), vagy ki kell számolgatni egész évben, hogy hány naptári napot volt 2 órás, 4 órás, 5 órás stb., és az életkor után járó pótszabadságokat ez alapján órában meghatározva, maximum azok összege mehet át megállapodással?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodást kötni).E megállapodás az életkori pótszabadság napban meghatározott mértékére vonatkozik, és nincs jelentősége, hogy az adott évben a munkáltatónál a szabadság elszámolására melyik módszer szerint kerül sor. Tehát a kérdés szerinti példában az 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Szabadság a járványveszély idejére – fizetett és fizetés nélküli

Kérdés: Vendéglátóhelyet működtetünk, a járványveszély miatt várhatóan pár hónapig egyáltalán nem tudunk működni. Lehetséges-e, hogy emiatt előrehozzuk a szabadságok kiadását? A mi ágazatunkban amúgy is megszokott, hogy még a családos munkavállalók sem nyáron kapják meg a fizetett szabadságot. Ha a nyitvatartás korlátozása elhúzódna, és elfogyna az éves szabadság, áttérhetünk fizetés nélküli szabadságra is?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló szabadságolása lehet megoldás a járvány miatti leállás időszakára. Hangsúlyozni kell, szabadságot kiadni csak a beosztás szerinti munkanapra lehet, és kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Hozzátartozó halála – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Meddig vehető igénybe hozzátartozó halála esetén adható pótszabadság 2020-ban?
Részlet a válaszából: […] ...állási kötelezettség alóli mentesülés egyik fajtája, ezért az igénybevételére nem vonatkoznak a szabadság kiadására irányadó szabályok. Azt külön nem írja elő a jogszabály, hogy ezt a két munkanapot milyen határidőn belül lehet igénybe venni. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...második gyermekével,– 2019. január 1-jétől január 25-ig a munkavállaló fizetés nélküli szabadságának első hat hónapjából fennmaradó időszak,– 2019. szeptember 23-ától október 25-éig a szabadság kiadásának időtartama,– 2019. október 26-ától a felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

"Visszavont szabadság" tartamára elrendelt munkavégzés elszámolása

Kérdés: Az adott hónapban a munkanapok száma 20, a teljesítendő munkaidő 160 óra. A munkavállaló – aki hétfőtől péntekig 8 és 16.20 között végez munkát – a hónap 3. hetének hétfőjétől a 4. hét péntekéig szabadságon lett volna, de a munkavállalónak a 2. hét pénteken reggel 8 órakor szóltak, hogy súlyos eset következett be, és a szabadságnapokat a munkavállalónak munkával kell eltöltenie. Melyik megoldás a helyes ebben az esetben?
1. Rendes munkaidő: az első két hét (80 óra) és a 3. hét keddtől a 4. hét péntekig (72 óra); beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő: a 3. hét hétfő (8 óra); állásidő: 160-(80+72) = 8 óra?
2. A szabadság teljes időtartama szükségszerűen rendkívüli munkavégzés lesz, és nem érvényesül a 96 órás beosztásmódosítási határidő, ezáltal a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és az állásidő is 80-80-80 óra lesz, valamint a munkavállaló 240 óra alapbérre és 80 óra bérpótlékra jogosult? A bérpótlék mértéke mindkét esetben 50% vagy 100% lesz?
Részlet a válaszából: […] Az első megoldás a helyes. A törvény szerint a szabadság már közölt időpontját a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja. A munkavállalónak a kiadás időpontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] ...általi felmondással szűnt meg, e kötelezettségeit az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapig kell a munkaadónak teljesítenie [Mt. 80. § (2) bek.].Mindezt Ön a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál benyújtott keresetével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkanap-áthelyezés elszámolása

Kérdés: Cégünk kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, a beosztásokat egy hónapra előre kihirdetjük. Anyaghiány miatt azonban előfordul, hogy az eredetileg munkanapra kiírt napokra mégis pihenőnapot adunk, amely helyett általában a következő héten kell egy plusznapot dolgozni, az egyik eredetileg betervezett pihenőnap helyett. Azon a munkanapon, amelyre a munkáltató heti pihenőnapot rendelt el, néhány munkavállaló táppénzes állományban, néhány pedig betegszabadságon van. E munkavállalók a munkanappá minősített pihenőnapon már keresőképesek. Kérdésem, hogy az elrendelt pihenőnapon a munkavállalók a heti pihenőnapra elrendelt munkanapon kötelesek-e munkát végezni a többi munkavállalóval azonos elbírálás szerint, vagy esetükben ez a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, illetve esetleg egyáltalán kötelesek munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...végző, és az éppen távol lévő munkavállalókra is. Rendkívüli munkavégzés akkor állapítható meg, ha a munkáltató a rá irányadó határidőt megsértve változtat a munkaidő-beosztáson. Az Mt. szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Távollét bűnügyi közvetítői eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?
Részlet a válaszából: […] ...az egész munkanapra vonatkozóan áll fenn, hanem csak addig, amíg azt az eljárásban való részvétel indokolja. Tehát ha az nem érinti az adott munkanapra beosztott munkaidő egészét, akkor a munkaidő fennmaradó részében a munkavállaló köteles munkavégzésre jelentkezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Szabadságkiadás előzetes közlése

Kérdés: Szabadság esetén 7 nappal rendelkezik a munkavállaló, a többivel a munkáltató. A munkavállalónak és munkáltatónak is 14 nappal előre be kell jelenteni, ha szabadságra akar menni vagy akar küldeni valakit?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni [Mt. 122. § (2) bek.], és ugyanez a határidő irányadó a munkáltatóra is [Mt. 122.§ (4) bek.]. Ettől azonban a felek egyező akarattal eltérhetnek, így nincs akadálya annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
2
3