GYES-ről visszatérő kismamák – a szabadság kiadása

Kérdés: Munkavállalónk, aki 1979-ben született, 2006. V. 28-án szült. A munkavállaló a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2006. XI. 11-ig. 2006-ban a részére járó szabadságból csak két nap szabadságot nem adtunk ki számára. Ezután GYED-en volt a gyermek kétéves koráig (2006. XI. 12.-2008. V. 28-ig). Ezt követően pedig GYES-ben részesül (2008. V. 29-től 2009. V. 28-áig). Kérdés: hány nap szabadságot kell kiadnunk részére és mikor, ha 2009. május 29-én tér vissza dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...1,92 = 19,91) kerekítve 20 munkanap rendes szabadságra szerzett amunkavállaló jogosultságot, amelyből a munkáltató feltehetően 18 munkanapotadott ki, mert a tényállás szerint 2 munkanap szabadság "maradt" a 2006-ra járókeretből. Figyelemmel egyrészt arra, hogy az Mt. 130....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés

Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
Részlet a válaszából: […] ...bérgarancia alaprészéből támogatást igényelni.Mindez természetesen összefügg azzal, hogy a felszámoló a felszámolás soránköteles az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárni, és aCstv. 46. § (1) bekezdése alapján a felszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...rendes szabadság), illetve akeresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre esőnapokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembevenni. Eszerint a keresőképtelenség időtartamát a munkáltatóegyrészt figyelmen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a rendes szabadság kiadása során napokban -és nem órákban – kell meghatározni és nyilvántartani a kiadott szabadságnapjainak számát. Vagyis ha a munkavállaló munkaidejének mértéke napi 8 óra,akkor – függetlenül attól, hogy egyes napokon beosztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

13. havi illetmény – időarányos kifizetés

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
Részlet a válaszából: […] ...venni. Ezeken túlmenően, ha együttes időtartamuk a hat hónapot nem haladjameg, a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nem haladó fizetésnélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint mindenolyan munkában nem töltött időt, amely alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. egyik általános szabálya, hogy munkaszüneti napokon(január 1-jén, március 15-én, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdhétfőn,augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 25-26-án) amunkavállalóknak nem kell munkát végezniük, és a kiesett időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Betegszabadság arányosítása munkaviszony-megszűnéskor

Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságot igénybe vette, amunkáltató nem igényelheti vissza az arányos rész feletti betegszabadságot. Haazonban a munkavállaló az adott évben újabb munkaviszonyt létesít, az újabbjogviszonyban – az időarányosság szabályának alkalmazása mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt

Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt.-től a munkavállaló javára eltérve -mégis fizet személyi alapbért a sztrájk miatt munkában nem töltött időre.Egyoldalúan a munkaadó nem határozhat úgy, hogy a kieső időt a rendes szabadságkontójára számolja el, ugyanakkor a felek megállapodása esetén ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
13
14