Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...ki; ilyenkor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, vagyb) az adott naptári évre órában adja ki és számolja el; ilyenkor a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Készenlét – beosztása és elszámolása

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítsen, de figyelembe kell venni, hogy a tényleges munkavégzés – a fentiek alapján – nem haladhatja meg a napi 12 órát. Ha az adott napon a munkavállaló már beosztás szerinti munkaidőt is teljesített, akkor ezt is figyelembe kell venni a 12 órás napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Diszpécserek munkaideje

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá igazolnia kell a készenlét elrendelésének indokát az Mt. 110. §-ának (2) bekezdése alapján, ugyanis a 4 órát meghaladó tartamú (14 órás) rendelkezésre állás csaka) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkaszüneti napon teljesített 18 óra munkavégzésére természetesen jár az alapbére. Munkaszüneti napra rendes munkaidő megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló részére is beosztható [Mt. 102. § (2) bek.]. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon

Kérdés: Hotelben dolgozom recepciósként, papíron nyolcórás munkarendben, valójában tizenkét órás műszakokban. A felettesem a pihenőnapomon be akar hívni dolgozni, de nem az én munkakörömben (az étteremben kellene felszolgálnom). Kötelezhet-e erre a túlmunkára? Ez nem fog megjelenni a fizetési papíromon, de ha rajta lenne, hány százalékkal kellene többet fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...egy másik munkakörben kerül sor. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen (évente 44 munkanapot nem meghaladóan) a munkaszerződéstől eltérő munkakörben foglalkoztassa a munkavállalót (Mt. 53. §). Szintén nem feltétlenül jogsértő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret átlagában a munkaidő nem lépi túl a heti 40 órát. (Ha ez mégis megtörténne, a keretbe tartozó munkaóraszámot meghaladó időtartam rendkívüli munkaidőnek minősül.) Amennyiben csak arról van szó, hogy a munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont]. E szabály értelme, hogy attól függetlenül megilleti a munkavállalót a havi alapbére, hogy egy adott hónapban rendes munkaidőben például 250 órát osztott be neki a munkáltató, vagy éppen csak 50 órát, amennyiben a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Ha a munkaszerződésben a felek pótlékátalányt kötnek ki, ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem kell tételesen elszámolnia az adott jogcímen fizetett bérpótlékkal. Az átalány kiszámítására az Mt. nem ad pontos iránymutatást, az a felek megállapodásától függ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Utazási idő munkaidőként történő figyelembevétele

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...között eltelt idő (plusz kétszer egy óra). Ennek a szabálynak a megfogalmazására azonban kizárólag a költségtérítés és annak adózása szempontjából került sor, amely alapján az egy napra járó költségtérítés mértéke megállapítható. A munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén [Mt. 143....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
2