41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Felmondás az óraadóknak
Kérdés: Magániskolában dolgoztam óraadó testnevelő tanárként. Az iskola a koronavírus miatt március 16-án azonnali hatállyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen kívüli munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez – amellett, hogy ezt a lépést a munkáltató részéről kifejezetten rosszindulatúnak látom – hátrányos megkülönböztetés, hiszen a munkaviszonyban álló kollégámat nem küldték el! Mi ezzel kapcsolatban a véleményük?
2. cikk / 41 Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és szabadságmegváltás
Kérdés: Közalkalmazott vagyok, 40 év szolgálati idővel rendelkezem, és erre tekintettel nyugdíjba akarok menni. A fennmaradó szabadságomat kivehetem, vagy a munkáltató köteles megváltani azt? Milyen módon kérjem jogviszonyom megszüntetését: rendes felmondással vagy közös megegyezéssel? Sajnos nem mentenek fel, mert nincs rá pénze a munkáltatómnak.
3. cikk / 41 Munkaviszony megszüntetése – egyéni vállalkozó bejelentkezése
Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
4. cikk / 41 Felmondási védettség – 40 évi munkaviszony elérése előtt
Kérdés: Jár-e felmondási védettség 40 év munkaviszony megszerzése előtt?
5. cikk / 41 Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás
Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
6. cikk / 41 Munkavégzés alóli mentesítés a munkavállaló felmondása esetén
Kérdés: Egy alkalmazottunk 2011. szeptember 4-i keltezéssel 35 napos felmondási idővel (mely szeptember hó 5-től október hó 9-ig tart) "október 9-ére" rendes felmondással felmondott. Kérte, hogy a felmondási idő egészére vagy egy részére mérlegelésünk szerint mentsük fel a munkavégzés alól. Cégünk szeptember 30-ig foglalkoztatná, ez lenne a kilépés dátuma. Munkavállalónk ezt nem fogadja el. Szeretne felmentést a munkavégzés alól, de a bérét szeretné megkapni október 9-ig. Törvény szerint megszüntethetem-e a munkaviszonyát szeptember 30-án, ha már nincs szükségem a munkájára? A munkavállaló szerint neki jár a felmentési bér, a felmondási idő alatt, arra tekintettel, hogy október 9-ére mondott fel. Tudomásom szerint viszont a munkavállalói felmondásnál nincs munkavégzés alóli felmentési idő, vagy végigdolgozza a felmondási időt, vagy ha kérésére felmentem a munkavégzés alól, akkor a munkaviszonya is megszűnik.
7. cikk / 41 Végkielégítésre való jogosultság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.
8. cikk / 41 Kifizetett munkabér visszakövetelése
Kérdés: Az utóbbi időben több munkavállalónak kényszerültünk felmondani. Mivel megrendeléseink lecsökkentek, nem volt szükségünk arra, hogy a felmondási idő alatt dolgozzanak, így felmentettük őket a munkavégzés alól. Mindenkivel elszámoltunk az utolsó munkában töltött napján. Később többen kérték, hogy korábbi időpontban szüntessük meg a munkaviszonyukat. Mivel nem akartuk a munkavállalókat még nehezebb helyzetbe hozni, eleget tettünk a kérésnek. A járandóságokat is kifizettük az utolsó munkában töltött napon, most azonban kiderült, hogy kevesebb összeg járna ezeknek a munkavállalóknak. Szeretnénk visszafizettetni velük azt az összeget, ami nem illeti meg őket. Hogyan tudjuk visszakövetelni a munkavállalóktól ezt a pénzt?
9. cikk / 41 Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?
Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
10. cikk / 41 Szabadság – a pénzbeli megváltás
Kérdés: Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!