Munkaadói tájékoztatás a munkaidő-beosztásról

Kérdés:

A munkáltatói tájékoztatóban a munkavállalót tájékoztatni kell az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről. Munkavállalóink munkaszerződése azt tartalmazza, hogy a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, illetve hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkavállalók az esetek döntő többségében ugyanabban az időszakban vannak beosztva. Amennyiben a munkaidőkeretre tekintettel szombati napra, illetve napi 8 óra helyett 10 óra hosszára is be szeretnénk osztani őket, a munkáltatói tájékoztatóban hogyan lehetne feltüntetni a napi munkaidő tartamát, illetve a beosztható napokat, hogy az rendes munkaidőnek minősüljön, ha a munkaidőkeret végén nem keletkezik pluszórája? Ha a hétfőtől péntekig terjedő időszakot adja meg a munkáltató a tájékoztatóban, akkor egy szombati munkaidő-beosztás rendes munkaidőnek minősülhet úgy, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkaidőkeret alkalmazását, valamint a tájékoztatóban egy esetleges hivatkozás az Mt. 96–100. §-ára, miszerint egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő, az elegendő lehetne? Mindenképpen fel kell tüntetni a beosztható napokat, illetve a munkaidő kezdő és befejező időpontját a munkáltatói tájékoztatóban, vagy elég hivatkozni az Mt. 96–100. §-ára?

Részlet a válaszából: […] ...minősül, ez pedig azzal jár, hogy a munkáltató a munkavállalót hetente csak 40 órában foglalkoztathatná, és az ezt meghaladó munkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül. Ez azzal járna, hogy egyfelől a munkáltató nem alkalmazhatna a 40 órás heti kereten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Diszpécserek munkaideje

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá igazolnia kell a készenlét elrendelésének indokát az Mt. 110. §-ának (2) bekezdése alapján, ugyanis a 4 órát meghaladó tartamú (14 órás) rendelkezésre állás csaka) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaidőkereten felül végzett munka

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek tekintendő – többek között – a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ennek fennállása mindig az adott munkaidőkeret végén állapítható meg, amikor a munkáltató és a munkavállaló elszámolnak egymással; az Mt. 143. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bérpótlékok osztott munkaidő-beosztásban

Kérdés: Jogosult-e az Mt. szerinti műszakpótlékra (30%) az a takarítónő, aki mindig osztott munka­időben dolgozik (8-10 és 18-20 óra) egy étteremben, amely heti szinten 91 óra üzemelési idővel működik, még ünnepnapokon is? Milyen munkarendje van ilyenkor a takarítónőnek? Ennek a munkavállalónak jár vasárnapi pótlék is amiatt, hogy a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, azonban a munkáltató rendeltetése folytán nyitva van vasárnap és ünnepnapon is?
Részlet a válaszából: […] ...tehát nem valósul meg. Műszakpótlékra így nem jogosult, a 18 óra utáni munkaidőre sem.A munkarendet illetően, a kérdésben megadott információk alapján a munkavállaló napi 4 órás részmunkaidőben, osztott munkaidő-beosztásban dolgozik. Mindkét körülményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Éjszakai pótlékra való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló beosztása hétfőtől péntekig a következő: 5.00-7.00 és 16.00-18.00 óra, vagy­is osztott munkaidőben dolgozik. Ez a személy jogosult 15% éjszakai pótlékra, egy óra időtartamra? Vagy csak akkor kell neki éjszakai bérpótlékot fizetni, ha 4.59-7.00-ig dolgozna, mert akkor az éjszaka az 1 óra 1 percet elérte, és meghaladta a törvény szerinti egy órát? "Tartama az egy órát meghaladja"; ez azt jelenti, hogy naponta kell, hogy meghaladja az egy órát az éjszaki munkavégzés, vagy az egész hónapban kell vizsgálni? Például ha 22 munkanapos a hónap, mindennap 5.00-kor kezd, akkor 22 óra éjszakai munkavégzés keletkezik, ami már meghaladta az egy órát.
Részlet a válaszából: […] ...ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló egy munkanapon belül a munkaidőben összesen – akár két részletben is – egy órát meghaladóan teljesít éjszakai munkavégzést, akkor ezekre az időtartamokra jogosult éjszakai pótlékra is. Ugyanez irányadó akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Műszakpótlékra való jogosultság – a törvényszöveg és a törvényjavaslat indokolásának eltérése

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példán keresztül bemutatni a 2 műszakos 12 órás munkaidő-beosztással dolgozó 30%-os műszakpótlékra jogosultságát, különös tekintettel a 2012. évi LXXXIV. törvény 85. §-ának (14) bekezdéséhez fűzött indoklásra ("a rendszeres változást a negyedévben kell vizsgálni, és a műszakpótlékot utólag megállapítani").
Részlet a válaszából: […] ...illetve a műszakpótlékot ebben az esetben utólag megállapítani ésmegfizetni". A törvényjavaslat indokolása nincs összhangban az elfogadotttörvényszöveggel, hiszen ez utóbbiban a műszakpótlékra való jogosultságnak nemrésze azon törvényi rendelkezés, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.