3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Keresőképtelenség szabadság alatt
Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
2. cikk / 3 Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
3. cikk / 3 Keresőképtelenséget okozó betegség – táppénz vagy betegszabadság?
Kérdés: A következők merültek fel bennem a 2008. 08. 11-i szám 82. kérdése és a megadott válaszuk alapján. E szerint az a lényeg, hogy a folyamatos keresőképtelenséget igazoló utolsó orvosi igazoláson – mely szerint a munkavállaló keresőképtelen volt 2008. március 20-ig – szerepelt-e, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től? A kérdés feltevéséből nem derül ki egyértelműen, hogy keresőképesnek nyilvánította-e az orvos a munkavállalót. Feltevésem szerint igen, mivel 2008. 03. 20. csütörtök volt. A másnap megállapított keresőképtelenség már egy új eset, melyre a tárgyévi szabályok érvényesek, azaz 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jogosult táppénzre a munkavállaló a 2007. évi jövedelme alapján. Azonban, ha nem szerepelt az igazoláson, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től, akkor valóban tévedésen alapul az egészségpénztár felszólítása.