Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...következő törvényi meghatározásnak: a munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Műszakpótlék megállapítása a munkavállaló részére

Kérdés: "6+2"-es munkarendben dolgozom, naponta 8 órában, így hétvégén is igen keveset vagyok otthon, ha úgy jön ki a két pihenőnap. Ilyen munkarendben jár-e részemre a folyamatos műszakpótlék? Tudomásom szerint volt ilyen. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...e) pont]. Megszakítás nélküli munkarendpedig akkor állapítható meg, ha a munkáltató működése naptári naponként hatórát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag atechnológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Munkáltató – újonnan létrejött hány alkalmi munkást foglalkoztathat?

Kérdés: Egy újonnan alakuló cég – amely nem rendelkezik előző 6 havi átlagos statisztikai létszámmal – mikortól és hány főt alkalmazhat alkalmi munkára?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az egyszerűsített munkaviszonybanegy naptári napon legfeljebb foglalkoztatható munkavállalók létszáma – amunkáltatónak az adott hónapot megelőző hathavi átlagos statisztikai létszámátalapul véve – nem haladhatja meg– az Mt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Egyszerűsített foglalkoztatás – az alkalmi munkavállalók száma

Kérdés: Cégünk idén júliusban alakult. Szeretnénk egy rendezvényünkön alkalmi munkásokat foglalkoztatni, de a törvény korlátozza a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát. Az előírtak szerint az előző hathavi átlaglétszám számítása azt is jelenti, hogy ennél rövidebb ideje létrejött cégnél még nem lehet foglalkoztatni alkalmi munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az egyszerűsített munkaviszonybanegy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – amunkáltatónak az adott hónapot megelőző hathavi átlagos statisztikai létszámátalapul véve – nem haladhatja meg– az Mt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Alkalmi foglalkoztatás – éjszakai munka

Kérdés: Alkalmi foglalkoztatás esetén hogyan kell elszámolni azt, ha valaki éjjel 10-től reggel 4-ig dolgozik (egy éjszakai bárban)? Egy- vagy kétnapi munkának minősül-e, illetve kell-e éjszakai pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jogi kérdésre általános és speciális szabályis vonatkozik, akkor mindig az utóbbi alkalmazandó. Ez alapján egynapi alkalmimunka csak az adott naptári nap 0-24 óra közé eshet. Így az éjjel 10-től másnapreggel 4-ig tartó alkalmi munka két naptári napi munkavégzést jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a feltett kérdéskevés jogi problémát érint, a kérdések elsősorban munkaszervezési jellegűek. Alap és a válaszok jellegéből adódóan nem áll módunkban minden felmerülőlehetőségre kitérni, az alábbiakban a legfontosabb pontok kiemeléséretörekedtünk.1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkaidőkeret – számítása munkaszüneti napi munkavégzés esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidőkeretéből (egyéves), ha az önök véleménye szerint beszámítandó a munkaszüneti nap (2008-ban ez 8 nap; 64 óra), akkor idén 262 nap helyett csak 254 napot, 2096 óra helyett csak 2032 fizetett órát kell dolgozni? A munkavállalóinknak minden nap munkanap, a fizetett ünnepre külön bérezés nem jár. Így ők a törvényes munkaidőnél kevesebbet dolgoznak az idén, jó ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívülkell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidőmértékével kell figyelembe venni, azaz a munka­idő elszámolásakor eleveledolgozottnak kell tekinteni.Fontos még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2