15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Munkaadói kárigény érvényesítése, ha többen okozták a kárt
Kérdés: A munkáltató a munkavállalók együttes károkozásának megállapítása és egyetemleges kötelezésük érdekében terjesztett elő keresetet. A károkozást a munkavállalók a munkáltatónál folyamatban lévő több projekt kapcsán, számlákkal való visszaélés, illetve beszállítók megvesztegetése révén okozták. Ennek megfelelően valamennyi projekt kapcsán kértük az összes alperesként perbe vont munkavállaló egyetemleges kötelezését. A munkavállalók egyike azonban vitatja a részvételét/közreműködését egyes projektek kapcsán, és ezáltal a károkozói magatartását. Ha ez a munkavállaló valóban nem vett részt az adott projektben, és a kereseti követelés kizárólagosan a munkavállalók egyetemleges kötelezésére vonatkozik, a bíróság a kereseti követelés egészét elutasítja-e a kereseti kötöttség elve alapján az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy az érintett munkavállaló kizárólag az adott projekt kapcsán mentesül a kötelezés alól, míg a projektben részt vevő többi munkavállaló egyetemleges kötelezésére sor kerülhet? Amennyiben az alperesi nyilatkozatok kapcsán lenne olyan projekt, ahol kizárólag egy munkavállaló kártérítési felelőssége állapítható meg, akkor ez az adott projekt kapcsán előterjesztett kereseti kérelem elutasításához vezet az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy a bíróság megállapítja az adott és egyetlen munkavállaló kártérítési felelősségét a kártérítés megfizetésére vonatkozó kötelezés mellett?
2. cikk / 15 Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
3. cikk / 15 Bírság levonása a munkabérből
Kérdés: Német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsit vezettem Hollandiában, és egy alkalommal, amikor a kötelező pihenőidőt töltöttem, szabálytalan parkolás miatt bírságot szabtak ki. A bírságot a cégcsoport német tagvállalata kapta, mivel ő a gépjármű tulajdonosa. Az esetet bejelentettem a magyar munkáltatómnak, azzal, hogy nem értek egyet a bírsággal, mert szabályosan parkoltam. Ennek ellenére a bírsággal szemben nem éltek jogorvoslattal, hanem a munkáltatóm a következő fizetéseimből levonta annak összegét. Jogszerű ez?
4. cikk / 15 Munkavállaló felelőssége az eltűnt küldeményekért
Kérdés: Egyik szervezeti egységünkben a munkavállalók partneri megbízás alapján a postai küldemények kezelését látják el. Ennek keretében felveszik a partner részére érkező összes postai küldeményt (ideértve a készpénzt is), és annak adminisztrációját követően átadják azt a megbízónknak. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy a partner részére nem minden küldemény került átadásra; dokumentáció viszont csak a postai átvételnél van, de ott tételesen minden küldeményre. Megállapítható-e a munkavállalók kárfelelőssége, akik kezelték a küldeményeket?
5. cikk / 15 Kollektív kárfelelősség lopás esetén
Kérdés: A gyárterületről rendszeresen tűnnek el kisebb-nagyobb értékű munkaeszközök, senki sem tudja, hogyan. Az utóbbi időben olyan értéket ért el a hiány, amelyet már nem tűr el a cégvezetés, és bejelentették, hogy a következő alkalommal, ha nem lesz meg a felelős, egyenlő arányban mindenkitől le fogják vonni a kár mértékét. Megteheti ezt a munkáltató?
6. cikk / 15 Leltárfelelősség feltételeinek hiánya esetén fennálló munkavállalói kárfelelősség
Kérdés: Masszázsszalonunkban az utóbbi időben több törülköző is eltűnt, amit a készletek leltározásakor vettünk észre. Azt gyanítjuk, hogy valamelyik masszőrünk vitte haza a cég tulajdonában álló törülközőket. Szeretnénk kivizsgálni az ügyet. Minden masszőr munkaviszonyban áll nálunk. Ha tényleg bebizonyosodik, hogy valamelyik kolléga vitte el a törülközőket, akkor tudunk vele szemben leltárfelelősséget érvényesíteni? Ha nem, hogyan tudjuk felelősségre vonni?
7. cikk / 15 Munkáltatói kárfelelősség kölcsönzött munkavállaló esetén
Kérdés: Egy építkezésen dolgoztam kölcsönzött munkavállalóként. Egy másik, szintén az építkezésen dolgozó cég munkavállalója rám ejtett egy vasrudat, a karom eltörött, és az orvos tájékoztatása szerint hosszú ideig kezelés alatt fogok állni. Az orvosi kezelés rendkívül drága, a balesetet okozó pedig nem akarta elismerni a felelősségét, ezért megkerestem a balesetet okozó személy munkáltatóját, hogy fizessen nekem kártérítést. A cég azonban nem akart velem tárgyalni, azt mondták, hogy közvetlenül nem igényelhetek tőlük kártérítést. Ha hozzájuk nem fordulhatok, akkor ki a felelős az engem ért kárért?
8. cikk / 15 Munkavállalói kárfelelősség
Kérdés: Vállalatunknál feltehetően lopás történt, egy rezgőcsiszoló tűnt el. Ennek sem pontos ideje, sem az eltűnés körülményei, sem pedig a gép műszaki állapota, ára nem ismertek. Ennek ellenére kollektív büntetés gyanánt a cég összes fizikai dolgozóját kártérítésre kötelezik, ám ez egyelőre csak szóban merült fel. Mi a hivatalos útja a kár megtéríttetésének a munkáltató részéről? Megtagadható-e a fizetés, illetve mi a teendő abban az esetben, ha minden indoklás, értesítés nélkül levonja a fizetésemből a munkáltató?
9. cikk / 15 Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
10. cikk / 15 Vezető helyettesének felelőssége
Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?