Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] ...rendkívülimunkával egyenlő tartamú szabadidő kiadásában nem született megállapodás, amunkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50%, míg amunkaidő-beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...étkezési hozzájárulásnem munkabérnek, hanem szociális-jóléti juttatásnak minősül. E juttatásfeltételeit a munkáltató elvileg szabadon határozhatja meg, de ennek során azegyenlő bánásmód követelményére figyelemmel kell lennie. Az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a rendkívüli munkavégzésellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. Mindezegyaránt irányadó nem csupán a díjazással (bérpótlékkal), hanem a szabadidővel(pihenőidővel) biztosított ellenértékre is. Megjegyezzük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...úgy rendelkezik, hogy a munkavállalórészére átlagkereset címén az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (atovábbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga jár. A számítás alapjául – általános szabály szerint – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Jutalom – üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk általában a munkavállaló részére az Mt.165. §-a szerint nyújtott jóléti támogatások körébe tartozik. Az idézetttörvényhely alapján a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Átengedés működési körben felmerült okból

Kérdés: Átalakítást tervezünk a vállalat termelési struktúrájában. Előreláthatólag kénytelenek leszünk bizonyos ideig szüneteltetni a jelenlegi termelést, és valószínűleg 3-4 hétig nem tudjuk folyamatos munkával ellátni az alkalmazottakat. Hallottunk a más munkáltató részére történő "átengedés" intézményéről, azonban az Mt.-ben nem találjuk egyértelműen, hogy miként kellene eljárnunk.
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt az Mt. 150. § (1) bekezdése, másrészt azMt. 106. §-ában található kirendelés egyes rendelkezései irányadóak. Amennyibena munkáltató a munkaviszonyból származó foglalkoztatási kötelezettségénekátmenetileg nem tud eleget tenni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...felül bérpótlék is megilleti. Az Mt. 147. §-ának (2) és (3)bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka esetén a pótlékmértéke ötven százalék. Munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] ...rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bekezdés]. A munkaidő-beosztásszerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzettmunka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabályvagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
2