Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás

Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavédelmi felszerelésnek nem minősülő ruházat juttatás, így az arra való jogosultság rendjét a munkáltató szabályzat esetén szabadon meghatározhatja.b) A munkaruha a munkáltató tulajdona, az abban bekövetkező kárért, annak hiányáért a munkavállaló az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni [Sztrájktv. 6. § (4) bek.]. A Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Kollektív szerződés és a megkötésre nem jogosult szakszervezet

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk a munkahelyen. Az egyik megfelel a 10%-os szabálynak, a másik nem. Tervezzük a kollektív szerződésünk módosítását. Kérdésünk, hogy a kisebb súlyú szakszervezetet mikor kell értesíteni erről? Beleszólásuk a módosításba nincs, de nem szeretném, ha utóbb azt támadnák, hogy még csak nem is értesültek arról, hogy kollektívszerződés-módosítást tervezünk, illetve hajtunk végre.
Részlet a válaszából: […] ...és konzultáció általános szabályait, a 272. § a szakszervezeti jogosultságokat tartalmazza; alkalmazni kell a 6. §-t is, mely az adott helyzetben általában elvárható, jóhiszemű, tisztességes módon történő eljárás, mint általános magatartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésbeli megoldás csúsztatás az Mt. idézett szabályához képest.A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötvenszázalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Összeférhetetlenség szabályozása üzemi megállapodásban?

Kérdés: Szabályozhatja-e az üzemi megállapodás a munkavállalók összeférhetetlenségének egyes eseteit, valamint az arra irányadó eljárási szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónál nincsen lehetőség kollektív szerződés kötésére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 64/A. § értelmében az üzemi tanács egyesjogosítványainak gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintőkérdések üzemi megállapodásban határozhatók meg. Az Mt. 30. § szerint akollektív szerződés a munkaviszonyból származó jogokat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...keretében foglalkoztatott munkavállalók viszontnem minősülnek a kölcsönvevő munkavállalóinak, a munkaviszony a kölcsönbeadó ésa munkavállaló között áll fenn. Ezzel párhuzamosan a törvény sem mondja ki,hogy a kollektív szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.