Munkaidő-elszámolás betegszabadság esetén

Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolandó munkaidő a távollét ellenére nem változik (hiszen az eredeti beosztáson alapul), ekkor is 160 óra teljesített munkaidő adódik. Összefoglalva, bármelyik elszámolási módot követi is a munkáltató, a kérdés szerint megállapított, összesen 184...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer

Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő a munkáltató által munkavégzésre előírt (beosztott vagy rendkívüli munkavégzésre adott utasítással előírt) idő. Ez a következő részekből áll: a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Rendkívüli munkavégzés pótléka a távolléti díjban

Kérdés: Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott joghely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...és a készenléti, illetve ügyeleti pótlékot kell figyelembe venni. Ezek közül a vasárnapi pótlékot akkor, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében (azaz rendes munkaidőben) munkát végzett [Mt. 151...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkaszüneti napon teljesített 18 óra munkavégzésére természetesen jár az alapbére. Munkaszüneti napra rendes munkaidő megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló részére is beosztható [Mt. 102. § (2) bek.]. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] ...fényében és a várható távollétek figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor figyelemmel lehet lenni arra, hogy a munkavállaló egy adott hónapban mennyi munkaórát szeretne dolgozni, de épp a munkaidő beosztásának kötelezettsége miatt a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkaszüneti nap vasárnap – mennyi jár a munkáért?

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, gondozónő vagyok egy idősek otthonában. Ha vasárnapra esik egy ünnep, akkor jár-e az ünnepért járó magasabb bér, mert eddig kaptuk? Most azt mondták, hogy ha az ünnep vasárnapra esik, akkor nem fizetnek ünnepi pénzt.
Részlet a válaszából: […] ...amunkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 125.§ (4) bek.]. Ilyen esetben a munkaszüneti napra irányadó, szigorúbb szabályokatkell alkalmazni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy munkaszüneti napon a munkavállalórendes munkaidőben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
Részlet a válaszából: […] ...módosítani kell. Ilyen munkavállalókhiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztésmértéke az irányadó (Mt. 84. §).Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére atávollét idején (időszakában) érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 151. §(2) bek. d) pont]. Ez azt jelenti, hogy annyi órára járó távolléti díjrajogosult a munkavállaló, ahány órát az adott napon beosztása szerint dolgozottvolna, ha e napon nem lett volna "munkaszünet". Például ha a munkavállaló napi8 órát dolgozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Szabadság pénzbeli megváltása?

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egy­idejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesenmegvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó (Mt. 84. §). Teháta rendes szabadság megváltásánál a személyi alapbért e szabály szerintkorrigálni (emelni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül vezető munkakört betöltőnek aza munkavállaló, akit erről a munkáltató a törvényben előírt módon nem értesít,ezért adott esetben a túlmunkavégzés ellenértékére és műszakpótlékra is igényttarthat. (EBH 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
2