Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál

Kérdés:

A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?

Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni, ezért a díjazás is a teljes munkaidőnek megfelelő mértékben jár. Ezzel szemben részmunkaidő esetén a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg, anélkül hogy ez teljes munkaidőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Rövidebb teljes munkaidő kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Rövidített teljes munkaidő esetén milyen feltételekre szükséges kitérni a munkaszerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...érintett munkáltató köztulajdonban álló munkáltatónak minősül (Mt. 204. §), a munkaszerződésben indokolt lehet feltüntetni adott esetben azt az egészségi ártalmat vagy a munkavégzéssel járó különös veszélyt, amelyre tekintettel a rövidebb teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesen ledolgozott órák után kap. Ez alapján a munkáltató elkerülheti az állásidőt, akár olyan extrém formában is, hogy ha az adott hónapban egyáltalán nem volt behívás, akkor egyáltalán nem is fizet bért.Más szakirodalmi értelmezések viszont arra hívják fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...– a szabadság kiadásának kezdő időpontját megelőzően – módosítják, a távollétidíj-számítás alapja is a részmunkaidőre irányadó, "csökkentett" munkabér lesz. Míg ha a felek akként állapodnak meg, hogy csak a korábban ki nem adott szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Portás munkakörben foglalkoztatottak munkaidő-beosztása

Kérdés: Milyen jellegű munkaszerződéssel lehetne törvényesen foglalkoztatni két munkavállalót portás munkakörben, ha hétvégén kellene munkát végezniük egymást váltva, 6-tól 18 óráig és 18 órától 6 óráig tartó műszakokban? Megoldás lehet-e az egyhavi munkaidőkeret? Milyen munkaidőnek felelne meg a fenti időtartamú foglalkoztatás, hogyan befolyásolja ezt a fizetett szabadság és a fizetett ünnep, főként ha hétvégére esik? Milyen műszakpótlékra lennének jogosultak a munkavállalók?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű munkakörnekminősül. Készenléti jellegű munkakörről abban az esetben beszélünk, ha amunkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszakalapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés,és a munkával nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Részmunkaidő – egyoldalúan?

Kérdés: Minisztériumi háttérintézményként van-e lehetőségünk – az alapító jóváhagyása nélkül – az eddigiekben 8 órában dolgozó, előrehozott nyugdíjazásra jogosult ügyintéző munkaidejét 6 órára csökkenteni? Amennyiben az illető ügyintéző nem fogadja el a felkínált módosítást, a Kjt. mely szakaszára való hivatkozással szüntethető meg a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...is a munkaidő mértékével arányos, az illetményviszont már kötelező tartalmi eleme a kinevezésnek.A közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó az Mt.-nek az agenerális szabálya, miszerint a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződéstcsak közös megegyezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] ...lesz a munkaviszonya részmunkaidős, haehhez Ön is hozzájárul. Ha módosítják a munkaszerződést 2009. január 1-jével, az eztkövetően kiadott szabadság díjazása a következőképpen alakul: Az Mt. 151. §-a(2) bekezdésének e) pontja alapján a rendes szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.