19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban
Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
2. cikk / 19 Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák
Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
3. cikk / 19 Kisgyermekes munkavállaló rendkívüli munkavégzése
Kérdés: Egy kisgyermekes édesanyát szeretnénk foglalkoztatni, aki nem egyedülálló, gyermekeinek kora két és négy év. Munkarendje általános munkarend, hétfőtől péntekig napi 8 óra. Munkaköre laboratóriumi tevékenységhez kötött, és minden harmadik hét szombatján és vasárnapján túlmunkát kellene végeznie. Beoszthatjuk-e munkavégzésre, amennyiben ő nyilatkozik, hogy vállalja a hétvégi rendkívüli munkát?
4. cikk / 19 Pihenőidő-minimum
Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
5. cikk / 19 Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban
Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
6. cikk / 19 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke
Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
7. cikk / 19 Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete
Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
8. cikk / 19 Napi munkaidő emelése 12 órára
Kérdés: A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?
9. cikk / 19 Közalkalmazottak pihenőnapi munkavégzésének ellentételezése
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?
10. cikk / 19 Bérpótlékok munkaszüneti vagy vasárnapi, illetve rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és munkaszüneti napon
- -a beosztása szerint munkát végzett, akkor a havibéren felül jár-e az alapbér arányos része és a 100%-os munkaszüneti pótlék, vagy csak a 100%-os pótlék?
- -amennyiben beosztásától eltérően, heti pihenőnapján végezett munkát, akkor a havibéren felül az alapbér arányos része, és a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért 100%-os fizetett munkaszüneti pótlék jár?
Rendkívüli munkaidőben, napi munkaidőn, munkaidőkereten, elszámolási időszakon felüli, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékok (50%, 100%) helyett kiadott szabadidő esetében a havibéren felül:
- -az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék helyett szabadidő,
- -az alapbér arányos része és a 100%-os pótlék helyett szabadidő és 50%-os pótlék jár?
Megfelelő-e az az eljárás, hogy alapbér helyett szabadidő és a megfelelő pótlék kerül kifizetésre? Vasárnapi pótlék (készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak) esetében a havibéren felül is az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék jár, vagy csak a pótlék, illetve az alapbér arányos része helyett adható-e ki szabadidő és az 50%-os pótlék?
- -a beosztása szerint munkát végzett, akkor a havibéren felül jár-e az alapbér arányos része és a 100%-os munkaszüneti pótlék, vagy csak a 100%-os pótlék?
- -amennyiben beosztásától eltérően, heti pihenőnapján végezett munkát, akkor a havibéren felül az alapbér arányos része, és a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért 100%-os fizetett munkaszüneti pótlék jár?
Rendkívüli munkaidőben, napi munkaidőn, munkaidőkereten, elszámolási időszakon felüli, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékok (50%, 100%) helyett kiadott szabadidő esetében a havibéren felül:
- -az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék helyett szabadidő,
- -az alapbér arányos része és a 100%-os pótlék helyett szabadidő és 50%-os pótlék jár?
Megfelelő-e az az eljárás, hogy alapbér helyett szabadidő és a megfelelő pótlék kerül kifizetésre? Vasárnapi pótlék (készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak) esetében a havibéren felül is az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék jár, vagy csak a pótlék, illetve az alapbér arányos része helyett adható-e ki szabadidő és az 50%-os pótlék?
