Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...96. § (1) bek.]. Elvileg egyetlen napra is sor kerülhet állásidőre, akkor is, ha előtte és utána tudja – illetve ebből eredően az adott napon is tudná – foglalkoztatni a munkavállalókat. Ugyanakkor a kérdés szerint ezt a munkáltató bértakarékossági okokból teszi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
Részlet a válaszából: […] ...engedő természetű legyen. Mivel a munkaközi szünet törvényi szabályától való eltérésre sem a Kjt., sem annak a szociális ágazatra kiadott végrehajtási rendelete (257/2000. Korm. rendelet) nem ad felhatalmazást, ezért az a kollektív szerződés alapján sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó pótszabadsága

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...kitett munkakörökmeghatározása a munkáltató kötelessége, ebből nem következik, hogy a munkáltatómérlegelési jogkörében, szabadon dönthetne arról, hogy mely közalkalmazottnakjár pótszabadság, és ki az, aki elesik attól.A munkáltatónak az egészséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.