27 cikk rendezése:
11. cikk / 27 Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is
Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
12. cikk / 27 Nyugdíjas óvodapedagógus – variációk a foglalkoztatásra
Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?
13. cikk / 27 Átszervezéssel indokolt felmentés
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
14. cikk / 27 Helytelen besorolás korrekciója
Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.
15. cikk / 27 Fizetési fokozatra jogosító idő módosítása munkakörváltozás miatt
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom 2005. 09. 05. óta egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában mint szakképzett humánpolitikai előadó. Szakképzettségemet 1989-ben szereztem, de közalkalmazottként csak az említett időpont óta dolgozom. Jelenlegi besorolásom E10. Az intézmény integrációját követően 2017-ben telephelyként működünk tovább. 2017-től a jelenlegi munkakörömben csak a székhelyen dolgozhatnék tovább, amit a jelentős (napi 4 órás) utazási idő miatt nem vállaltam. Az intézmény felajánlott egy szociális ügyintézői átképzést, tanulmányi szerződést kötöttünk, már elkezdtem a képzést, de ehhez a munkakörhöz csak 2018. februárban szerzem meg a szakképzettséget. Hogyan változik ebben az esetben a besorolásom? A fizetési osztály marad az E kategória, de hogyan alakul a fizetési fokozat? Vissza kell sorolni E04-be?
16. cikk / 27 Állami vállalatnál munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Az 1992. július 1. előtti jogviszonyokkal kapcsolatos a kérdésem. Mi számít be a közalkalmazotti jubileumi jutalom kiszámításába? Az ezen időpont előtt állami vállalatoknál eltöltött jogviszonyokat figyelembe kell-e venni? Ha igen, akkor hol található a korábbi állami vállalatok jegyzéke?
17. cikk / 27 Fizetési fokozathoz figyelembe veendő közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő
Kérdés: Óvodai dajka közalkalmazottunkat legmagasabb iskolai végzettsége (OKJ-s dajka szakképesítés) alapján soroltuk be. A fizetési fokozatát hogyan kell megállapítani? A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis figyelembe kell venni a munkaviszonyainak azon időtartamát, amely alatt a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel már rendelkezett. A dajka munkakör a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete szerint már "A" fizetési osztályba is besorolható, ami alapfokú iskolai végzettséget jelent. Vagyis esetében be kell számítani azokat a munkaviszonyokat is, amelyek alatt még nem volt meg a dajka szakképesítése, csak az általános iskolai végzettsége? Hogyan értelmezendő a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés fogalma?
18. cikk / 27 Munkakör betöltése végzettség nélkül
Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásokat az 1/2000. SzCsM rendelet tartalmazza, amelynek 6. §-a (5) bekezdésének alapján egyúttal arra is lehetőség van, hogy bizonyos feltételek mellett a munkáltató legfeljebb öt évre átmeneti mentesítést adjon a képesítési előírások alól. Ugyanakkor a besorolásra a 257/2000. Korm. rendelet vonatkozik. Ha egy adott munkakör ez utóbbi rendelet alapján "F"-be sorolandó, az alacsonyabb szintű jogszabály alapján lehetőség van-e főiskolai végzettséggel nem rendelkező személy alkalmazására? Ha igen, hogyan kell besorolni, "F" kategóriába, vagy abba az alacsonyabb kategóriába, amelynek megfelelő szintű végzettséggel rendelkezik?
19. cikk / 27 Keresőképtelen betegség – felmentés, a táppénzre való jogosultság megszűnése és a nyugdíjba menetel
Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?
20. cikk / 27 Pedagógus besorolása
Kérdés: 1992. szeptember 15-től 2014. november 30-ig fegyveres testületnél hivatásos jogviszonyban dolgoztam. Nyelvtanári diplomát szereztem 2005-ben, gyógypedagógus diplomát pedig 2008-ban. Most lehetőségem lenne némettanár pedagógusként elhelyezkedni. Melyik kategóriába, fokozatba kell, hogy besoroljanak?
