Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] ...noha a munkavállalók élveznek bizonyos önállóságot abban, hogy eldöntsék, a törzsidőn kívül mikor teljesítik a munkaidejük fennmaradó részét, itt nem valósul meg az, hogy a kötött időszakban – a törzsidőben – teljesített feladatok olyan sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Eltérések megállapodással a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Március 18-án megjelent a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. Korm. rendelet, amelynek 6. §-a az Mt.-től való eltérési lehetőségeket rögzíti. Ez a közalkalmazottakra is vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...körből. Másfelől maga a Kjt. is meghatározza, hogy az Mt. egyes szabályait konkrétan milyen eltéréssel kell a közalkalmazottakra irányadónak tekinteni. A 47/2020. Korm. rendelet (2)-(3) bekezdése a veszélyhelyzet idejére és az azt követő 30 napra vonatkozóan kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkaidőkeret alkalmazása egyetlen munkavállalónál

Kérdés: Egy adott munkáltatónál lehet-e egyetlen személyt munkaidőkeretben foglalkoztatni? Változtat-e a helyzeten, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy ha behívásos munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés esetén pedig – további feltételek mellett – legfeljebb harminchat hónap is lehet. Nincs akadálya annak, hogy egy adott munkáltató akár csak egyetlen munkavállaló vonatkozásában írjon elő munkaidőkeretet, mint ahogyan annak sem, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkabér elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Az ágazati kollektív szerződés alapján hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. A munkavállalók havonta a teljesített órák, illetve a teljesítmény alapján kerülnek elszámolásra (éjszakai, ügyeleti stb. pótlékokat megkapják). Akinek a keret végén (decemberben 128 óra) kevesebbet kell dolgozni a havi kötelező óránál (az előző hónapokban többet dolgozott), ezért a munkabére nem éri el a kötelező óra alapján számított bér összegét, neki ezt az összeget kell fizetni december hónapra? Ha igen, a többletkifizetés az előlegfizetés szabályai szerint visszavonható-e, vagy a ténylegesen ledolgozott időre (128 órára) járó bért kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása esetén ingadozik, hogy a munkavállaló egy adott hónapban mennyi munkaidőt teljesít. Ezért a törvény külön szabályozza, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló díjazása (Mt. 156. §). A szabály lényege, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből

Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt számítás helyes azzal, hogy a havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával kell osztani. Ebből pedig az érintett időszakra járó alapbért is az adott időszak alatt teljesítendő órák száma alapján kell meghatározni [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Elszámolás éves munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...végzett rendkívüli munka miatt). A kérdésben leírt elszámolás viszont arra utal, hogy az órabéres munkavállalók havi járandósága ingadozik aszerint, hogy az adott hónapban hány pihenőnap van beosztva. Ez nem feltétlenül felel meg a törvénynek. Az Mt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...egy napra 24 óra beosztásához nem elegendő, hogy a munkáltató készenléti jellegűvé "nyilvánít" egy munkakört, hanem ehhez az adott munkakört betöltő munkavállaló beleegyezése is szükséges. A 24 órás beosztásról kötött megállapodást pedig fel is mondhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Vezető állású munkavállalói státusz – a helyettesítés nem tesz helyettessé

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Ez tipikusan olyan kérdés, melyre "az eset összes körülményei" mérlegelésével lehet választ adni. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesen ledolgozott órák után kap. Ez alapján a munkáltató elkerülheti az állásidőt, akár olyan extrém formában is, hogy ha az adott hónapban egyáltalán nem volt behívás, akkor egyáltalán nem is fizet bért.Más szakirodalmi értelmezések viszont arra hívják fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Áthelyezett pihenőnap elszámolása

Kérdés: A kéthavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató december 13-ára és 24-ére pihenőnapot osztott be, de ettől eltérően 13-án 8 óra, 24-én 9,5 óra munkavégzést rendelt el. Ezzel együtt ezeket a pihenőnapokat "beosztott, de ledolgozott" címmel januárban pihenőnapként kiadta. A decemberben egyes munkanapokra beosztott munkaidőn felül ledolgoztatott munkaórákat januárban "csúsztatásként" kiadta a munkavállalónak. Kérdésünk, hogy az ilyen, beosztástól eltérő munkavégzés nem túlóra-e?
Részlet a válaszából: […] ...legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a közölt munkaidő-beosztástól eltérően végez munkát, az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.
1
2
3