Gyermek személyes gondozása és a munkaadói munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés számításánál az Mt. értelmében általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet a válaszából: […] ...jogkörébe tartozik. A munkavállalónak ilyen esetben nincs ugyanis alanyi joga sem a munkáltatói felmondásra, sem az ez esetben irányadó végkielégítésre megfizetésére.Más kérdés, hogy a munkáltató a beleegyezése nélkül nem tudja jogszerűen foglalkoztatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Felmondás munkavállalói kérdés miatt

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltatóm azért, ha tudni szeretném, miért köteleztek arra, hogy megszerezzem az érettségit, ha erre nem volt szükség, és nem is emelték meg a munkabéremet az iskola elvégzése után? Korábban nyolc általánossal rendelkeztem, az érettségi vizsgát 53 évesen tettem le.
Részlet a válaszából: […] ...meg okszerűen. Önnek joga van feltenni a kérdést, a munkáltatónak pedig az együttműködési és a tájékoztatási kötelezettségéből adódóan kötelessége érdemben válaszolni arra [Mt. 6. § (2) és (4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszából: […] ...kiszámításának is. Ezen túlmenően a munkavállaló kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget (Mt. 82. §). Továbbá amennyiben a bíróság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Egészségügyi alkalmatlanság kérdései

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek felére (távolléti díj mellett) fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól, jogosult végkielégítésre, és a ki nem adott szabadsága pénzbeli megváltására is [Mt. 69. § (2) bek. és 77. § (3)–(4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül a további foglalkoztatásra (pl. megszűnt az előző szervezeti egység, nem folytatják már azt a tevékenységet, bezárt az adott telephely). Ilyen esetben a felmondásra a munkáltató működésével összefüggő indokból kerül sor [Mt. 66. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek. c) pont, 78. § (3) bek.]. Ez az összeg kéthavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg munkáltatói felmondással [Mt. 77. § (4) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...ilyenkor a munkavállaló jogszer ű en nem dolgozik, nincs a munkáltatónak lehet ő sége arra, hogy jogszer ű en " kijelentse " ő t az állami adóhatóságnál. Erre az Art. 16. §-ának (4) bekezdése sem ad lehet ő séget.Szintén jogellenes lenne, ha a munkáltató pusztán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Egészségügyi alkalmatlanság nem jogosít felmentési idő alatt távolléti díjra

Kérdés: A munkaviszony a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képessége, azaz egészségi okból eredő alkalmatlansága miatt kerül megszüntetésre munkáltatói felmondással. Helyesen jár el a munkáltató akkor, amikor az Mt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva a felmentési időre nem fizet távolléti díjat, mondván, hogy munkabérre sem lenne jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...munkaköri alkalmassági vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, ez a tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a munkavállaló nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkáltatói felmondás – az utolsó munkában töltött nap

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő adott munkavállaló vonatkozásában 30 nap. A munkavállaló a felmondási idő második felére kéri mentesítését a munkavégzés alól egy részletben, az első felére pedig szabadság kiadását. Kérdésem, hogy ebben az esetben az Mt. 80. §-a alapján mely nap számít az utolsó munkában töltött napnak az igazolások kiadása szempontjából? A felmondás napja, vagy 15 napra járó szabadság lejártának a napja, vagy a felmondási idő utolsó napja? Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondási idő első felében kéri a mentesítését, és a felmondási idő másik felére kéri a szabadságai kiadását, mely nap lesz az utolsó munkában töltött nap az Mt. 80. §-a tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...ahhoz is joga van, hogy a munkavállaló szabadság kiadására vonatkozó kérését az Mt. keretei között megtagadja. Ezen ki nem adott szabadságnapokat azonban természetesen a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltania (Mt. 125....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.
1
2
3