Jogellenes munkavállalói kilépés jogkövetkezményei

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk egyik nap nem jelent meg a munkahelyén. Másnap felhívtuk telefonon, közölte, hogy kilépett, többet nem jön. A próbaideje már régen letelt. Mivel nem akarjuk, hogy a többi munkavállaló körében általánossá váljon ez az eljárás, "példát akarunk statuálni", és az ebből eredő valamennyi lehetséges igényünket érvényesíteni kívánjuk vele szemben. Van-e arra lehetőségünk, hogy rászorítsuk a munkaszerződés teljesítésére, azaz arra, hogy jöjjön vissza, és lássa el a munkakörét?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, a munkáltató követelheti tőle a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre – átalános szabály szerint 30 napra – járó távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetését [Mt. 69. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése

Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Részlet a válaszából: […] ...véleményezése a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre, a szakmai alkalmasság esetében pedig az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre, illetve az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaviszony helyreállítása – jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] ...bánásmód követelményébe,– valamely felmondási tilalomba [Mt. 65. § (3) bek.],– a választott szakszervezeti tisztségviselőre irányadó munkajogi védelembe ütközött [Mt. 273. § (1) bek.],– a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés várandósság idején

Kérdés: Munkavállalónkról a próbaidő lejártát követően derült csak ki, hogy egyáltalán nem alkalmas munkakörének ellátására, ezért közös megegyezést ajánlottunk fel számára, amit ő elfogadott. Két héttel később értesített minket arról, hogy várandós, amit akkor még nem tudott, de mivel már akkor is az volt, szeretné, ha az egész megszüntetést "visszacsinálnánk", mivel ennek tudatában nem ment volna bele. Kötelesek vagyunk visszavenni? Beperelhet-e minket arra hivatkozva, hogy megszüntettük a munkaviszonyát a terhessége alatt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének nem képezi akadályát, ha a munkavállaló várandós. Ez az állapot csak a munkáltatói felmondás esetén eredményez felmondási tilalmat. Ebből következően nem kötelesek visszavonni a közös megegyezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek. c) pont, 78. § (3) bek.]. Ez az összeg kéthavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg munkáltatói felmondással [Mt. 77. § (4) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...ilyenkor a munkavállaló jogszer ű en nem dolgozik, nincs a munkáltatónak lehet ő sége arra, hogy jogszer ű en " kijelentse " ő t az állami adóhatóságnál. Erre az Art. 16. §-ának (4) bekezdése sem ad lehet ő séget.Szintén jogellenes lenne, ha a munkáltató pusztán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kifejteni, azt feltételezzük, hogy Ön és a foglalkoztató taxitársaság között munkaviszony áll fenn, ezért az alábbiak csak akkor irányadóak, ha ez a feltétel teljesül.Els ő ként szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy ha a munkavállaló a munkaköri feladatait az erre el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság

Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatot pedig akkor, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására) (33/1998. NM rendelet 5-7. §). A vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Létszámcsökkentés munkavállalók felvételét követően

Kérdés: Egy kereskedelmi vállalatnál dolgoztam közel két évig, a munkáltatóm azonban felmondott nekem, arra hivatkozva, hogy a cégnél létszámcsökkentést kell végrehajtani. Rajtam kívül másnak is megszüntette a munkaviszonyát. Azt viszont nagyon furcsának találom, hogy most hirtelen csökkenteni kellett a létszámot, mivel a múlt hónapban hét új embert is felvett ugyanerre a munkakörre, melyet én is elláttam. Ilyen esetben alappal hivatkozhat a munkáltató létszámcsökkentésre? Fontolgatom, hogy keresetet indítok, mert szerintem ez nem volt jogszerű. Sikeresen perelhetem emiatt a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...mint minden munkaviszony-megszüntetés esetén, annak megállapításához, hogy a létszámcsökkentésre alapított felmondás jogszerű-e, az adott eset összes körülményeit meg kell vizsgálni. Így például nagy valószínűséggel jogellenes a munkáltatói felmondás, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Közalkalmazottat megillető pótszabadság mértéke

Kérdés: A tavalyi évig munkavállalóként dolgoztam takarítónőként. 2013-ban azonban egy óvodában kaptam állást, és jelenleg közalkalmazott vagyok B1 fizetési fokozatba sorolással. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy a munkáltatóm tájékoztatása szerint mindössze 20 munkanap szabadságra vagyok jogosult, holott életkorom miatt már az előző munkahelyemen is jogosult voltam az alapszabadságon túl 9 munkanap pótszabadságra is. Valóban csökkent a szabadságom mértéke, vagy félreértelmez valamit a munkáltató? Ha téved, akkor mit tehetek, hogy megkapjam az engem illető szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...esetén ilyen jogcímen nem állapítható meg pótszabadság. Azért illeti meg Önt kevesebb mértékű szabadság, mivel más jogszabályok irányadók a szabadság mértékének megállapításánál. A munkáltató tehát helyesen járt el, amikor a közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.