16 cikk rendezése:
11. cikk / 16 Bérpótlékátalány mértékének megállapítása
Kérdés: Az általam számfejtett dolgozók részére eddig a műszakpótlékok meghatározása a jelenléti ív szerinti, tételes óraszámokat figyelembe véve történt. Az egyszerűsítés érdekében pótlékátalány kifizetését határozta el a munkáltató. Milyen időszakot kell figyelembe vennem a pótlékátalány összegének megállapításánál, illetve elegendő-e a munkavállalóval kötött olyan megállapodás, mely szerint a pótlékátalány összegét a munkáltató százalékos mértékben, azonos munkaköröknél, saját szempontjait figyelembe véve határozza meg?
12. cikk / 16 Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya
Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
13. cikk / 16 Bérpótlékok, ügyelet, beosztás szerinti munkaidő
Kérdés: Üzemanyagkút-kezelők munkaidő-beosztásához és a pótlékok megállapításához kérem a segítségüket. Eddig két hónapos munkaidőkeretben dolgoztak, kölcsönös megállapodás szerint 24/48 órás rendben (18 óra munkaidő + 5 óra ügyelet + 1 óra étkezési idő). Ez egy hónapban maximum 10 munkanapot jelentett (240 óra). Az ügyeleti és éjszakai pótlék lett megfizetve. Ügyeleti időben a pihenés biztosítva van, de vagyon- és életvédelem miatt mindig legalább két fő tartózkodik az üzemanyagtöltő állomáson. Az új Mt. szerint hogyan tudjuk ezt a beosztást fenntartani, milyen mértékű a kötelező pótlékfizetési kötelezettség?
14. cikk / 16 Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése
Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
15. cikk / 16 Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás
Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
16. cikk / 16 Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?
Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
