Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Részlet a válaszából: […] ...határozza meg, a 157. § (13) bekezdése pedig a kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozókra, illetve a 10%-ot meghaladó arányú hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozókra vonatkozó ún. esélyteremtési illetményrész (+20%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
Részlet a válaszából: […] ...legkisebb munkabér hétszeresét (2020-ban ez az összeg havi bruttó 1 127 000 forintot jelentene). Azt, hogy erre mennyi esély mutatkozik az adott esetben, értelemszerűen nem tudjuk megítélni, mindazonáltal valószínűbb, hogy ezt az összeget aligha éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatni kell. Az ismertetettnél hosszabb idejű, a munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának megállapodás nélküli munkaadói elrendelése jogellenes egyoldalú szerződésmódosítás. Az Mt. 53. §-ának (5) bekezdése alapján a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Nevelést-oktatást segítők illetményemelése

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet idézett szabálya – mely 2017. január 1-jén fog életbe lépni – arról szól, hogy a pedagógus-előmenetel hatálya alá nem tartozó, hanem a Kjt. szerint besorolt, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.