131 cikk rendezése:
21. cikk / 131 Szabadságmegváltás – a Kttv.-ből a Kit. hatálya alá kerülő tisztviselőnél
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő ki nem adott szabadságát a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónak át kell-e vennie, tekintettel a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésére, miszerint, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni?
22. cikk / 131 Nyugdíjasok közszolgálati foglalkoztatása
Kérdés: Aktív munkakorú jelentkezők hiánya miatt az óvodában és a polgármesteri hivatalban is nyugdíjas munkatársakat szeretnénk foglalkoztatni. Ha jól értelmezem a törvényi előírásokat, fizikai (konyhás, takarító, gondnok) munkakörökben erre van lehetőség. Foglalkoztatás esetén teljes munkaidőben vagy csak részmunkaidőben alkalmazhatjuk a kollégákat?
23. cikk / 131 Öregséginyugdíj-jogosultság és a közszolgálati jogviszony megszűnése
Kérdés: Amennyiben egy köztisztviselő betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, melyik napon szűnik meg a jogviszonya a Kttv. alapján? AKttv. 60. §-ának (7) bekezdése csak a kérelem benyújtásának esetére vonatkozik?
24. cikk / 131 Közalkalmazotti jogviszonyban az öregségi nyugdíjkorhatáron túl
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodai dajka 2022. július 25-én betölti a 65. életévét, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Meg kell szüntetni a jogviszonyát a születésnapjával, vagy dolgozhat tovább? Ha a munkáltató szeretné megszüntetni a jogviszonyt közös megegyezéssel, de a közalkalmazott nem járul hozzá, akkor mi a teendő? Hogyan lehet a jogviszonyt egyéb módon megszüntetni?
25. cikk / 131 Öregségi nyugellátásra jogosult köztisztviselő továbbfoglalkoztatása
Kérdés: A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik, ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Köztisztviselő munkatársunk 2022. április 4-én betölti a rá irányadó 65. életévét, és 42 év szolgálati idővel rendelkezik. Kérelmére a továbbfoglalkoztatását a munkáltató 2022. október 31-ig engedélyezte. Az engedélyezett időszak lejártát követően milyen jogcímen szüntessük meg a munkatársunk jogviszonyát: a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján, vagy a 63. § (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel; esetleg közös megegyezéssel?
26. cikk / 131 Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
27. cikk / 131 Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
28. cikk / 131 "Covid-pótszabadság" – pénzben megválthatatlan
Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése értelmezésében kérem szíves segítségüket. A jogszabályhely értelmében a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság pénzben nem váltható meg. Amennyiben a dolgozó részére a munkáltató ezen a jogcímen megállapította a 10 munkanap pótszabadságot, majd a dolgozó jogviszonya megszűnik (közös megegyezés, felmondás, határozott idejű szerződés lejárt, jogviszony-megszüntetés próbaidő alatt), a jogviszony-megszüntetés esetén az ezen jogcímen igénybe nem vett szabadságot ki kell fizetni?
29. cikk / 131 Nyugdíjas óvónő foglalkoztatása szünetelő nyugdíjfolyósítással
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézménynél öregségi nyugdíjas (nők 40) óvónőt lehet-e alkalmazni teljes munkaidőben, teljes óvodai nevelési évre, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel úgy, hogy a nyugdíjáról nem kell lemondania? A1700/2012. Korm. határozatban foglalt kormányengedély alkalmazható-e? Az Mt. alapján történő foglalkoztatás hatással lenne-e a normatíva számítása szempontjából? Az intézménynél az alkalmazottak mind a Kjt. alá tartoznak.
30. cikk / 131 Szabadság – arányosítás a jogviszonymegszűnés okán
Kérdés: A köztisztviselőnek a tárgyévet megelőző évről (2020) 9 nap ki nem adott szabadsága van. AKttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Ennek értelmében a köztisztviselő tárgyévi szabadsága: 25 munkanap alapszabadság és 11 munkanap, a besorolása szerinti pótszabadság, valamint az előző évről áthozott 9 munkanap ki nem adott szabadság. A tárgyévben (2021) összesen így 45 munkanap szabadság illeti meg. A köztisztviselő 2021. július 3. napjától nyugdíjra lesz jogosult. A Kttv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselő részére, ha jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Jelen esetben a 2021. január 1. és július 2. közötti időszakra, az időarányos szabadság számításnál a tárgyévet megelőző (2020. évről áthozott), de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanapot is arányosítani kell a jogviszony megszűnésekor, vagy az külön kezelendő ebben az esetben?
