Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozhatnak Magyarországon. Az Szmt. értelmében azonban az EGT-állampolgár (így a francia állampolgár is) 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás esetén – legkésőbb a beutazástól számított 93. napon – köteles a tartózkodását személyes adatainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Családtag mezőgazdasági idénymunkára történő foglalkoztatása

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...keretében – munkát végez, kivéve a sajátjogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reáirányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ez esetben, mivel nemmunkaviszonyról van szó, az Efo-tv. nem alkalmazható, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Külföldi diák foglalkoztatása iskolaszövetkezetnél

Kérdés: Iskolaszövetkezetünkbe jelentkezett egy nem magyar, európai uniós állampolgárságú, Magyarországon tanuló hallgató, aki diákmunkát szeretne végezni. Van-e lehetőségünk a foglalkoztatására, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen papírok szükségesek a belépéséhez? Más megítélés alá esik-e, ha nem európai uniós állampolgár diák jelentkezik hozzánk?
Részlet a válaszából: […] ...intézménnyel munkaviszonyt vagy közalkalmazottijogviszonyt létesített, továbbá az, akinek a gyermeke – beleértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket – az adott közoktatási intézménnyel tanulói,kollégiumi tagsági jogviszonyban áll. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Külföldiek foglalkoztatásának bejelentése

Kérdés: Vállalatunk külföldi – részben európai uniós – állampolgárok foglalkoztatását tervezi, a szükséges engedélyek beszerzése jelenleg folyamatban van. Milyen hatóságnak kell bejelenteni a foglalkoztatás tényét és milyen adattartalommal? Számíthatunk-e valamilyen szankcióra, ha elmulasztanánk a kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] ...A bejelentésében a munkáltató közli azáltala foglalkoztatott biztosított természetes személy azonosító adatait,állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét,kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...Lényeges ugyanakkor, hogy a jövedelempótló kártérítésaz elmúlt időben hatályban volt jogszabályok alapján járadék formában is adó-és járulékköteles [Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.1. pont, Tbj. 4. § k) pont];vagyis ebből társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.