Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...második gyermekével,– 2019. január 1-jétől január 25-ig a munkavállaló fizetés nélküli szabadságának első hat hónapjából fennmaradó időszak,– 2019. szeptember 23-ától október 25-éig a szabadság kiadásának időtartama,– 2019. október 26-ától a felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszából: […] ...járó szabadsága vagy annak egy része. A közszolgálati jogviszony megszűnéséig a köztisztviselőt időarányosan megillető, ki nem adott szabadságát a munkáltató köteles pénzben megváltani a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
Részlet a válaszából: […] ...időközben táppénzre válik jogosulttá, vagy mert a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a kötelező felmentési időt meghaladóan mentesíti őt anélkül, hogy a felek erre az időszakra díjazásban is megállapodtak volna [Mt. 70. § (3) bek., 146. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Közfoglalkoztatási jogviszony felmondása

Kérdés: Jelenleg közfoglalkoztatottként dolgozom, a jogviszonyom két hónapos határozott időre létesült. Viszont most adódott egy jobb munkalehetőségem, amely azonnal betölthető. Milyen módon tudom a közfoglalkoztatási jogviszonyomat megszüntetni? Ebben az esetben is szükséges a felmondás benyújtása?
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. rendelkezéseit a Kftv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A munkaviszony megszüntetése körében ilyen fontos eltérés, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyban nincs végkielégítés, munkáltatói felmondás esetén felmentési idő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irány­adó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.], azaz a jogát rendeltetésellenesen gyakorolta, vagy a döntés az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának,– a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, továbbá–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Csatornaőr végkielégítése

Kérdés: 12 éve dolgozom csatornaőrként az egyik környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál. Mennyi végkielégítést kapnék, ha a munkáltató felmondana?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, beleszámít viszont amunkáltató jogelődjénél, illetve – jogátszállás esetén – az átadó munkáltatónáltöltött idő. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellettfigyelmen kívül kell hagyni a 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Végkielégítésre való jogosultság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […] ...fennálljon. Avégkielégítésre való jogosultság szempontjából azonban figyelmen kívül kellhagyni – többek között – a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivévea közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolásacéljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...az álláskeresésijáradékra való jogosultság kezdőnapján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130százaléka lesz. Ezen összeget a munkaadó azonban nem tüntetheti fel azigazolólapon, mivel azt az álláskereső lakóhelye szerint illetékes munkaügyiközpont kirendeltsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. A törvény értelmében a fióktelep cégjegyzékbőlvaló törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadószabályait kell alkalmazni, kivéve ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás amagyarországi munkavégzésre kirendelte [Fióktelep tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
1
2