1. cikk / 28 Szabadság elévülése
2. cikk / 28 Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása
3. cikk / 28 Részmunkaidőben visszatérő szülő szabadságának kiadása
4. cikk / 28 Szülői szabadság kiadásának munkáltató általi elhalasztása
5. cikk / 28 Szülői szabadság – munkavállalói kérelem és munkaadói válasz
A szülői szabadságot kérheti-e a munkavállaló olyan módon kiadni, hogy ezek a szabadságnapok minden esetben péntekre essenek? Ha ez a munkáltatónak nem megfelelő, meghatározhatja-e a munkavállaló számára előre azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a szabadságot nem fogja elhalasztani?
6. cikk / 28 Szabadságkiadás a tárgyévet követően
7. cikk / 28 Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságának arányosítása
8. cikk / 28 Szabadság kiadása – a tárgyév után, megállapodás szerint
9. cikk / 28 Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza
10. cikk / 28 Közszolgálati tisztviselő előző évi ki nem adott szabadságának megváltása
Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás – tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás – tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.