Alacsonyabb alapbér a próbaidőre – az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...alapbért valóban megalapozhatja például az elvégzett munka minősége, a tapasztalatok különbözősége, az eltérő felelősség, amelynek adott esetben lehet az az alapja, hogy a próbaidős munkavállalók még nem sajátították el olyan mértékben a munkafolyamatokat, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Alacsonyabb bér azonos munkakörben – az egyenlő bánásmód számonkérhetősége

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. példálózó felsorolása tartalmaz számos olyan körülményt, amely a munka egyenlő értékének megállapítása során irányadó. Eszerint figyelembe kell venni többek között az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. A munkavállaló munkakörében a munkáltatónál dolgozó hasonló besorolású és korú munkavállalók átlagos havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Bérpótlékalap – a személyi alapbérnél alacsonyabb összegben?

Kérdés: Az Mt. 145. §-a szerint "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére". Ez az eltérő megállapodás arra is vonatkozhat, hogy a pótlékalapot csökkentjük, vagy csak az emelésére ad felhatalmazást? Az Mt. szabályaitól tudtunkkal ugyanis csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Részlet a válaszából: […] ...így általában minden szabálytól, decsak a munkavállaló javára el lehet térni. Ha viszont magában a törvénybenkifejezetten szerepel az adott rendelkezés vonatkozásában, hogy annaktartalmától a felek eltérhetnek, akkor az a felhatalmazás a munkáltató javára -a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatást a munkavállalók a teljesítményük arányában kapják,amennyiben ez nincs így, helye van a jogszerűségi kérdés felvetésének. Adottesetben az is lehetséges, hogy a díjazás a munkavállalók által használt gépgazdaságosságával, eredményességével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
Részlet a válaszából: […] ...történőmunkavégzés megkezdésének időpontját megelőző két évben a kölcsönvevőnél -kölcsönzés alapján, de a kölcsönbeadó személyétől függetlenül – összesenlegalább 183 napot dolgozott.Ha a kölcsönvevőnél kölcsönzés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.