Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...jogkörében hozott döntése. Ezzel szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat, azaz jellemzően az egyenlő bánásmód megtartásának vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét megsértette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Helyibérlet-támogatás részmunkaidőben foglalkoztatottaknak

Kérdés: Béren kívüli juttatás keretében mindenkinek adott (nem választható) elem a helyi bérlet kifizetése. Részmunkaidős munkavállalóknak adható ez időarányosan, ha egyébként beosztás szerinti munkanapjaik azonosak a teljes munkaidőben dolgozókéval?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatással csak néhány helyen, elszórtan foglalkozik. Míg a régi Mt. még kifejezetten tartalmazta a kérdésre választ adó időarányosság elvét, addig ez az Mt.-ből kimaradt. A választ az Ebktv. rendelkezéseiből kell levezetni. Az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] ...állapít meg (Mt. 16-17. §). Mivel ennek tartalmát a törvény nem határozza meg, ezért a szabályzatban foglaltak lesznek irányadók az állásidőre járó cafeteria­juttatásokra nézve. Miután a cafeteria körébe tartozó juttatás biztosítása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, mint munkavállaló között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Díjazás részmunkaidőben

Kérdés: Bolti kiskereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk, közel 30 eladónkat foglalkoztatjuk részmunkaidőben. Dolgozóink fizetésük egy részét eredményességi mozgóbérként kapják meg. Ez azt jelenti, hogy az adott egységünk havi forgalma alapján visszaosztunk egy bizonyos bértömeget, amelyből minden ott dolgozó részesül. Az elosztásnál eddig figyelembe vettük a munkaidő mértékét is, így a részmunkaidősök arányosan kevesebb mozgóbért kaptak. Az új Mt.-ben nem találtam az időarányosság elvének megtartására vonatkozó szabályt. Hogyan járjunk el a részmunkaidős kollégák díjazásánál az új törvény alapján?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidőbendolgozó, hasonló munkakört betöltő alkalmazottainak. Ugyanakkor nincs helye azidőarányosság elve alkalmazásának, ha az adott juttatás a munkaidő mértékéretekintet nélkül jár a munkavállalóknak. Például, pusztán a részmunkaidősstátuszra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...munkanap egy évben, és az egy naptári éven belüli kiküldetések időtartamátössze kell számítani. Az egy munkanapon belül 4 órát meghaladó kiküldetést egymunkanapként kell számításba venni. A kiküldetés várható időtartamáról amunkavállalót tájékoztatni kell [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a Csjt. 21. §-a, mely szerint a GYES-ben részesülő személykeresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladóidőtartamban folytathat, ha a munkavégzés nem az otthonában történik. Ez amunkaszerződésben a munkaidő mértékének módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...zárhatta ki a kollektív szerződés (illetvemunkáltatói belső szabályzat) az önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjmegfizetéséhez adott munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Egyszerűsített foglalkoztatás – "maximumbér"?

Kérdés: Az egyszerű foglalkoztatással alkalmazott alkalmi munkavállalónak (teljes munkaidőben) mennyi bér fizethető? Csak a minimálbér vagy több?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a Tao-tv. 3.számú melléklet A) fejezet 14. pontja alapján az egynapi munkáért a minimálbérnapi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetések nem minősülnekköltségnek az szja-adóalap megállapításánál, illetve nem minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Egyenlő bánásmód sérelme – jogorvoslati lehetőségek

Kérdés: Mit tehet, aki úgy gondolja, hogy a munkahelyén nem egyenlő mércével mérik a munkavállalókat, és ezáltal sérülnek a jogai? Például ha az egyik alkalmazott napokon át nem kap feladatot, azonban jár neki jutalom, és munkaidő alatt tanulni is elmehet. Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...A mérlegelési jogkörben hozott döntéssel szemben munkaügyijogvita csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató megsértette adöntésének kialakítására irányadó szabályokat. A körülmények együttes és gondosmérlegelése szükséges annak eldöntéséhez, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.