Bérpótlékátalány meghatározása – a megállapodás megtámadhatósága

Kérdés:

A munkaszerződések új mintáinak készítése során felmerült ötletként, hogy a bérpótlékok tételes elszámolása helyett átalányt állapítsunk meg. Hogyan kell annak mértékét meghatározni? Van minimális összeg, amelyet ki kell kötni? Mi történik, ha a tételes elszámolás (lényegesen) magasabb összeget adna egy adott időszakban, mint a havi átalány?

Részlet a válaszából: […] ...állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. A havi átalány összegszerűségére vonatkozóan nincs hatályos szabály, azt a felek szabadon állapíthatják meg, és nem kell feltétlenül igazodnia az elmúlt időszak tételesen elszámolt bérpótlékaihoz, illetve azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] ...kap. Például, a munkaszerződésben kikötött havibér úgy értendő, hogy az egyhavi munkavégzés ellenértéke, azzal, hogy természetesen az adott hónapot nem kell teljes egészében munkában tölteni, hanem a törvény által megkövetelt pihenőidőkre is tekintettel kell lenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...203. § (1) és (3) bek.]. A munkaidő mértékére vonatkozó szabályok és a rendkívüli munkaidő fogalmára és elszámolására irányadó rendelkezések (Mt. 107-109. § és 143. §) viszont ebben az esetben is alkalmazandók. Ezért, ha az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon

Kérdés: Hotelben dolgozom recepciósként, papíron nyolcórás munkarendben, valójában tizenkét órás műszakokban. A felettesem a pihenőnapomon be akar hívni dolgozni, de nem az én munkakörömben (az étteremben kellene felszolgálnom). Kötelezhet-e erre a túlmunkára? Ez nem fog megjelenni a fizetési papíromon, de ha rajta lenne, hány százalékkal kellene többet fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...egy másik munkakörben kerül sor. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen (évente 44 munkanapot nem meghaladóan) a munkaszerződéstől eltérő munkakörben foglalkoztassa a munkavállalót (Mt. 53. §). Szintén nem feltétlenül jogsértő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Ha a munkaszerződésben a felek pótlékátalányt kötnek ki, ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem kell tételesen elszámolnia az adott jogcímen fizetett bérpótlékkal. Az átalány kiszámítására az Mt. nem ad pontos iránymutatást, az a felek megállapodásától függ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...ha annak tartama nem éri el a 8 órát. Ilyen esetben – ha a beosztás szerinti munkaidő egyébként 8 óra – a munkavállaló egy adott munkanapra munkaidejének csak egy része alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.