Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása

Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
Részlet a válaszából: […] ...feladatokról,– a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint– a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá– arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...96. § (1) bek.]. Elvileg egyetlen napra is sor kerülhet állásidőre, akkor is, ha előtte és utána tudja – illetve ebből eredően az adott napon is tudná – foglalkoztatni a munkavállalókat. Ugyanakkor a kérdés szerint ezt a munkáltató bértakarékossági okokból teszi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér és egyes bérpótlékok. Az esedékesség időpontja általános szabály szerint megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] ... a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának,valamintf) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási időmegállapításának szabályairól, továbbág) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alátartozik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.