18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján
Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?
2. cikk / 18 Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek
Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
3. cikk / 18 Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer
Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
4. cikk / 18 Online munkaidő-nyilvántartás
Kérdés: Munkahelyemen rugalmas munkaidőben dolgozunk, és online munkaidő-nyilvántartást vezetünk. Ebben rögzítjük a munkaidő kezdetét, hozzárendelve az elvégzendő feladatot is. A munkáltató lehetőséget biztosít, hogy otthonról is beléphessünk ebbe a rendszerbe, és így dolgozzunk. Az erre vonatkozó szabályokra lennék kíváncsi, valamint hogy az így vezetett munkaidő-nyilvántartó rendszer megfelel-e a követelményeknek?
5. cikk / 18 Ügyelet elrendelése és díjazása
Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
6. cikk / 18 Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor
Kérdés: Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?
7. cikk / 18 Kötetlen munkarend és munkaidőkeret kikötése a munkaszerződésben
Kérdés: Az egyik csoportvezetőnk munkaszerződésének értelmezéséhez kérem segítségüket. A munkaszerződés egyik pontja szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen, és kimondja, hogy nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, mivel a dolgozó maga osztja be az idejét. Ugyanakkor ezt a pontot soha nem alkalmaztuk, mivel munkája természete miatt mindig bent ül az irodában a gépe előtt, tehát a munkaidő-beosztása adott volt. Másrészt, a szerződése egy másik pontja azt mondja, hogy egyhetes munkaidőkeretben kerül sor a foglalkoztatására. A kollektív szerződésünk viszont háromhavi munkaidőkeretet ír elő majdnem minden szervezeti egységre, arra is, amelyben ő dolgozik. Kell-e munkaidő-nyilvántartást vezetnünk az ő esetében, illetve alkalmazhatjuk-e rá is a háromhavi keretet?
8. cikk / 18 Munka- és pihenőidő-nyilvántartás – a jelenléti ív vezetése
Kérdés: Van-e valami különleges szabály a 2014-es évre vonatkozóan a jelenléti ív formátumával, tartalmával kapcsolatban?
9. cikk / 18 Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása
Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadható-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
10. cikk / 18 Gépjárművezetők munkaidejének nyilvántartása
Kérdés: A Kkt. 18/D. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Ez kötetlen munkaidő-beosztásnak minősül? Ha a munkavállaló kötetlen munkaidejű, munkaidejét nem kell nyilvántartani? A tachográfkorong által írt adatok nem minősülnek munkaidő-nyilvántartásnak. Az Mt. 134. §-a előírja – anélkül, hogy annak formáját meghatározná –, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadságot. Kell a gépkocsivezetők munkaidejét külön íven nyilvántartani a tachográfkiértékelésen, a menet-, illetve a fuvarlevélen kívül? Hogyan kell együttesen helyesen alkalmazni ezeket a jogszabályokat?
