Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér; végül az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Az egyik területünkön az alábbi munkarendet vezetjük be, amelyben az érintett munkatársaink délelőtti, délutáni, éjszakai műszakok forgásában fognak dolgozni. Minden munkarendben el kell dönteni, hogy a hét mikortól indul. Ha a hét kezdetét hétfő 06:00 órára hirdetem meg ebben a munkarendben, akkor az éjszakai műszakban vasárnapra meg kell fizetni a pihenőnapra járó pótlékot, valamint a vasárnapi pótlékot is? Ha a hét kezdetét vasárnap 22:00 órára teszem, akkor viszont a csütörtök 06:00 órakor lejár a "munkahét", ezért mind a két péntekre (délelőtti és délutáni műszakokban is) meg kell fizetni a pihenőnapi rendkívüli munkára járó pótlékot, azaz 100% + 100%-ot? Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Mindez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] ...szerződött munkavállaló esetén napi nyolc óra.A "fizetett ünnep" szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a munkavállaló az adott munkaszüneti napra be volt-e osztva, avagy sem, mint ahogy az is közömbös, hogy hány órára volt beosztva a munkaideje. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Húsvéti munkavégzés elszámolása

Kérdés: Folyamatos munkarendben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink. Áprilisban a húsvétot meghosszabbították egy fizetett munkaszüneti nappal. Hogyan kell elszámolnom annak a munkavállalónak a munkaidőkeretét és a bérét, aki a fizetett ünnepeken is dolgozik? Hány pihenőnapot kell adni a munkavállalónak cserébe?
Részlet a válaszából: […] ...jóllehet ez nem munkaszüneti nap [Mt. 140. § (3) bek.]. A munkaidő szempontjából, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, akkor az adott hónapban a munkaidőkeretben beosztható óraszámot csökkenteni kell az e napra (napokra) eső napi munkaidővel [Mt. 93. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló mekkora összegű túlórás pótlékra jogosult, ha a munkáltatójánál esetenként szombaton vagy vasárnap is kell dolgoznia? Milyen összegű pótlékra számíthat, ha a 16.00 óráig tartó napi munkaidején felül még bent kell maradnia este 19.00-ig a munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. A közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Heti pihenőnapok kiadása munkaidőkeretben

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó termelővállalat 6 havi munkaidőkeret alkalmazásakor hétfőtől szombatig terjedő munkarendet ad ki 3 hétre. Tehát nem teljesül a heti 2 szabadnap. Ilyen esetre igaz-e az a megállapítás, hogy a szabadnapra elrendelt munkavégzésre a tárgyhónapot követően ki kell fizetni a 100% bérpótlékot? Nem kell megvárni vele a munkaidőkeret utolsó hónapját? Ilyenkor is az a fő szabály, hogy a munkavállaló heti két szabadnapra jogosult? Természetesen a munkaidőkeret utolsó hónapjában kiderül, hogy kell-e fizetni további rendkívüli munkavégzésre díjazást.
Részlet a válaszából: […] ...hat munkanapot követően csak egy (vasárnapi) pihenőnapot kap. Ebben az esetben a munkáltatónak a munkaidőkeret végéig kell kiadnia a ki nem adott (szombati) pihenőnapokat, vagyis biztosítania azt, hogy a munka­időkeretben heti átlagosan kettő pihenőnap kiadásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Ügyelet – a rendelkezésre állás és a munkavégzés díjazása

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...– elegendő az 50%-os pótlék kifizetése.Mindez az Mt. 144. § (2)–(3) bekezdésének értelmezése alapján a munkáltatónak – adott esetekben – akár olcsóbbá teheti a foglalkoztatást. A 144. § (2) bekezdése szerint ügyelet alatti munkavégzés esetén az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.